Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)

Jurecskó László: Czóbel Béla Nagybányán

19. Czóbel Béla: Szigeti, Frim, Ziffer, 1906 к. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum

25 Plány Ervin: A nagybányai festők kiállítása. Nagybánya és Vidéke,

1906.szeptember 2. XXXII. évf.35.sz. 2-3. A Nagybányai I. 411-412.

26 Réti István: A nagybányai müvésztelep. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1954. 69.

és érzése irányába fejlődhetik tovább, egyéninek és magyarnak maradva.” Ezt a szabadelvű érvelést azonban már a következő mondatokban megcáfolja:„A „nagybányaiak” közül egyedül zárt koteria, a neoimpresszionisták teljesen távol tartották magukat a kiállítástól...”25 A neós nagybányaiák összetartozásáról vall két rajz is. Czóbelén Frim, Ziffer és Szigeti szerepel, míg - a stílusában teljesen hasonló - Zifferén Frim. (19., 20. kép)

Czóbel egyértelmű és kizárólagos szerepét kérdőjelezik meg azok a képek is, amelyeket érkezését megelőzően festettek nagybányai művészek, például Ziffer Sándor Bretagne-i temető (23. kép), vagy Boromisza Tibor Tavaszi fények című képei is. (24. kép) De párhuzamos tendenciákat mutatnak Czigány Dezső ebben az évben Nagybányán készült, a kiállításon bemutatott Önarckép, Kettős arckép és a Szénaboglyák című festménye, (25. kép) valamint Huszár Vilmos képei is. Nem szabad elfelejtenünk Mikola András műveit sem, amelyeket Réti a neósok cézanne-i irányaként említ.26 Ez a sokszínűség rávilágít arra is, hogy tanulmányomban miért használom konzekvensen a neós kifejezést. Ugyanis ez a különféle stílusok metszetében, azok hatásának eredményeként,

26

CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR