Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Jurecskó László: Czóbel Béla Nagybányán
17. Lehel Ferenc 1910 körül, Magántulajdon 18. Czóbel Lehel Ferenc Nagybányán című képe egykori tulajdonosával az 1960-as években, Magántulajdon eltávolodjon a túl zsíros, húsos festékkezeléstől, s ezen a képén már itt-ott kivillan az alapozott vászon színe is (16. kép). (Ugyanez tapasztalható az ebben az évben festett Tót ember kalappal című képén is. (9.kép)A festő barát nevét csak a címből tudhatjuk meg, modellje az előtérben a Libamezőn állva magasodik a középtér természeti motívumai fölé. Méreteiben egyenrangúvá válnak a háttér épületei: a református templom, az István torony és a katolikus templom, s hogy egyik elem sem dominálja a képet, azt éppen beállításának köszönheti. A háttal álló alak így személytelenné is válik, s többé nem egy festőbarátról, hanem egy állapotról szól a kép, amely éppen személytelensége miatt, Czóbel nagybányai ars poeticájának is felfogható. Talán nem túlzók, ha a nagybányai tartózkodás kínálta plein air festészet kimerített lehetőségeitől való búcsúnak tekintem ezt a képet. Az 1906-ban Nagybányára visszatérő festő már más ember. Nem akar tanítvány lenni, hanem maga akar újat mutatni, a változásokat elősegíteni. Ezeknek az éveknek a festészeti eredményei már Bárki Gergely tanulmányához tartoznak, én csupán az itt töltött néhány hónap későbbi megítélésével kívánok foglakozni. Amint azt Boromisza Tibor korai művészetéről szóló monográfiámban részletesen bemutattam,22 Réti vonatkozó, 1909-es cikkei, 1912-es katalógus tanulmánya és Nagybánya könyve más-más módon ítéli meg Czóbel szerepét a kibontakozó neós mozgalmat illetően. Először még Czóbel mellett más, Párizsból érkező művészeket is említ, majd fokozatosan Czóbel szerepét emeli ki, ezzel is bizonyítani kívánja az új festészeti stílus import, nagybányai gyökerekkel nem rendelkező jellegét; az új festészeti stílus képviselőit Czóbel követőknek vagy utánzóknak tartja. Véleményem szerint Czóbel egyfajta katalizátor szerepet játszott a mozgalom kibontakozása szempontjából, követhető, de nem utánozható példát állított a többiek elé. Párizs hatásának elemzésekor a Julian, a Colarossi vagy a hivatalos Akadémián járt nagybányai festők névsorát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy számuk igen jelentős. Czóbelen kívül, a nagybányaiak közül Czigány Dezső, Galimberti Sándor, Kiss Rezső, Mikola András, Perlrott Csaba Vilmos, Sassy Attila (Aiglon), Boromisza Tibor tanult itt, mindannyian Jean-Paul Laurence tanítványaként. „Mint a rendelkezésünkre álló forrásokból kiderül, a Julian Akadémia gyakorlatait frekventáló festőnövendékek elsősorban a festői mesterség technikai részeinek elsajátítására törekedtek. Művészeti szemléletüket a francia főváros által kínált kiállítások, változatos események, találkozások együttes hatása segített kialakítani.” - írja Boros Judit doktori disszertációjában.23 Czóbel és a neósok szempontjából fontos név még Körmendi-Frim Ervin is, akiről megemlíti a nagybányai sajtó: „A nagybányai festőiskola a főispáni pár itt időzése alkalmából az országúti műteremben képkiállítást rendezett, melyen mintegy ЮО darab képet állítottak ki. Egynéhány értékes kép elmaradt a kiállításról, mert azokat mestereik: Czóbel Béla és Frim Ervin Párizsba küldték az őszi Szalon kiállítására.”24 A festőtárs Plény Ervin kritikájából is képet kaphatunk ez év történéseiről: „A mostani kiállítás is tanúsította, mennyire jótékony befolyásuk van a fiatal piktoroknak egymásra. S mindazonáltal, hogy az egyes festők környezetükre hatást gyakorolnak, s viszont környezetüktől hatásokat vesznek fel - ami természetes és szükséges - mégse lehet határozott iskolába sorolni őket, mint pl. a worpswedeieket. S ez is előny. Ki-ki úgy dolgozik, amint lát és érez, s látása 22 Jurecskó László: Boromisza Tibor. MissionArt Galéria Miskolc, 1996. 23-28. 23 Boros Judit: Magyar festők Párizsban (1880-1896). doktori disszertáció 2006.139. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténeti Intézet 24 A festömüteremben. Nagybánya, 1906. augusztus 30. IV. évf. 35. sz. 4. A Nagybányai I. 410-411. CZÓBEL BÉLA NAGYBÁNYÁN 25
