Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Kratochwill Mimi: Czóbel Béla érett korszaka 1925-1976
308. Czóbel Béla: Rue Vital, 1954. Magántulajdon 309. Czóbel Béla: Párizsi házak, 1954. Budapest, Artchivum MŰVÉSZETTÖRTÉNETI DOKUMENTÁCIÓS KUTATÓINTÉZET ÉS ADATBÁZIS Voltak olyan Szentendrén elkezdett portréi is, amelyeket már nem tudott nyáron befejezni, s így kérte pl. egyik ismerősét, hogy jöjjön be a budai műtermébe, hogy ott folytassa a mű elkészítését. Egy ilyen eset nem volt a legsikeresebb, régi ismerőse, a híres cirkuszos családból származó, szentendrei tornatanár Czája Mátyás több képéhez „ült”. Nyáron atlétaként ábrázolta a szép barnára sült modellt, nyárias színekkel, télen viszont már egészen más alakot mutatott. Bőre sápadt volt, így a képet a következő nyáron tudta csak tovább festeni. A látványhoz mindenkor ragaszkodott, hogy attól elvonatkoztatva alakítsa művét. 1970-ben a budapesti Műcsarnokból felkérték, hogy megrendezhessék nagy életmű-kiállítását. Czóbel régen várt már erre az alkalomra, hiszen eddig visszatekintő, külföldről és belföldről is összegyűjthető anyaga együttes bemutatására még nem került sor. Sem gyengesége, sem felesége betegsége nem akadályozhatta meg, hogy e kiállítás anyagának felmérése és a kölcsönkérések elintézése ügyében ne utazzon ki Párizsba. Eleddig hosszú évtizedekig itthoni műveit szerette volna külföldi kiállításain bemutatni, most azon fáradozott, hogy minél több müve kerüljön haza az életmű-kiállításra. Ekkor már nem vonaton, hanem repülővel utazott. Útja sikeres volt, köz- és magángyűjtők szívesen adták kölcsön müveit a kiállításra. A tárlat előkészületei itthon is folytak. A magyarországi köz- és magángyűjtemények legjavát és az amerikai, a német, a svájci gyűjtőktől és a Franciaországban több helyütt lévő anyagból is megérkeztek a képek. Ebben legnagyobb segítséget maga a művész nyújtotta, mert nagy pontossággal tudta, hogy művei legtöbbje hol található. A kiállítás előkészítése idején, 1971 márciusában, felesége a Kútvölgyi úti kórházban hosszú, súlyos betegsége következtében elhunyt. A művész még elbúcsúzhatott tőle az utolsó napon a kórházban. Mindketten megnyugodtak a kórházi látogatáskor, a hosszú és szeretetteljes együttélésük lezárásaként. Talán a kiállítás előkészületeinek izgalmai, a sok teendő kissé enyhítette a fájdalmas búcsút és a gyászt. 1971. április 3-án, csodálatos tavaszi napsütésben nyílt meg a tárlat. A nagy számú megnyitó közönséget sem a termek, sem az előcsarnok nem tudta befogadni, de mindenki türelmesen várt a Műcsarnok előtt, hogy bejusson és végre megnézhesse Czóbel retrospektív kiállítását. Külföldi vendégek, a magyarországi műgyűjtők, hivatalos személyiségek, barátok és modellek mind-mind képviseltették magukat. A művész maga is nagy meglepetésként látta újra régi képeit, és azoknak 188 CZÓBEL EGY FRANCIA MAGYAR
