Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Bodonyi Emőke: Czóbel akvarelljei és grafikái
> 189. CZÓBEL BÉLA: NŐI ARCKÉP, 1950-ES ÉVEK. SZENTENDRE, Ferenczy Múzeum 191. CZÓBEL BÉLA: NŐI FEJ, 1950-ES ÉVEK. SZENTENDRE, FERENCZY MÚZEUM 190. CZÓBEL BÉLA: TÉRDÉRE TÁMASZKODÓ ÜLŐ NŐ, 1940-ES ÉVEK. Szentendre, Ferenczy Múzeum Horváth Béla: Czóbel Béla Kernstok-arcképe. Művészet, 1962. október, III. évf. Ю. sz. 19. Uo. A krétarajz az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban található. A litográfia fotóját közli Kratochwill i. m. 29. zának és türelmetlenségének helyenként goromba nyomatékaival.”54 Horváth Béla életrajzi interjúiból tudjuk, hogy Czóbel és Kernstok sokévnyi kényszerű kihagyás után Berlinben újra találkoztak. „Itt-tartózkodásuk alatt sűrűn összejöttek, s ilyen alkalmakkor Czóbel többször is lerajzolta Kernstokot....a kréta rajz Czóbel szerintl923-ban készült Kernstok műtermében.”55 A műnek litográfiái változatát is ismerjük, amely nem követi teljesen a krétarajz felépítését: a pipáját a szájához emelő modell, a zsebre dugott kéz inkább hanyag eleganciát mutat, mintha Czóbel oldani kívánta volna az eredeti krétarajz erőteljes személyiséget közvetítő ábrázolását.56 Az, hogy egy időben különböző ábrázolásmódok érvényesülnek, a későbbiekben is jellemzi Czóbel grafikai művészetét. Gombosi György 1945-ben megjelent Új magyar rajzmüvészet című kötete a reprodukciók kiválasztásakor igyekezett a Czóbel-grafikák típusait együttesen bemutatni: a határozott, vonalas kompozíciótól (Kernstok Károly arcképe) kezdve a pasztelles hatású (Női félakt bal oldalról), majd az ábrázolt modell lírai személyiségét kiemelő rajzok (Leányfej) mellett az egyszerre vonalas és foltszerű (Fekvő nő), valamint a kusza, apró vonalkákból összeálló műalkotásokig (Virág vázában). A rendszerezés igénye feltétlenül hasznos ahhoz, hogy a valóban gazdag grafikai anyagot áttekinthessük, és a Gombosi-féle osztályozás, ami csak az író korai, 1945-ben tragikusan bekövetkezett haláláig ismert anyagra vonatkozhatott, valójában alig szorul kiegészítésre, mert Czóbel stílusában nagy változás nem történt, csak az utolsó korszakában jelent meg a néhány egyszerű vonalból álló rajzolási mód. 122 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
