Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Bodonyi Emőke: Czóbel akvarelljei és grafikái
175. Ismeretlen: Gobelin Czóbel Pásztorfiú kecskével című grafikája alapján, é.n. Szentendre, Ferenczy Múzeum 176. Czóbel Béla: Pásztorfiú kecskével, 1919. Szentendre, Ferenczy Múzeum 29 Cím nélkül (Női arckép) In: Kállai Ernő: Neue Malerei in Ungarn, 1925. Leipzig, Klinkhardt & Bierman, reprodukciódé., Újraközölve: Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Gondolat, Budapest, 1990.120.1913-as képként szerepeltetik, holott a kép szignója alatt jól kivehető a 18-as dátum. 30 Leányfej, j.j.l. Czóbel / 26. In: KÚT 1926. 5. SZ. IO. 31 Genthon István: Új magyar rajzok. Magyar művészet, Ю. évf. 1934.1. sz. 20. 32 Közölve. In: Genthon: Czóbel, i. m. 7. A rajzi elemeket is tartalmazó, feszes vonalrendszerbe zárt, a motívumokat geometrikusán deformáló ábrázolás jellemzi a szénnel és temperával is kombinált Munkás fiú (1917) és Az út (1916) című alkotásokat (104., 161. kép). Az utóbbihoz hasonlóan az erőteljes kontúrokkal határolt motívumok egymás mögé helyezésével keltett perspektíva jellemzi a fotóról ismert, bergeni szélmalmot ábrázoló szénrajzot is (102.kép). Érdekes módon az ezekkel egy időben készült, Lisa lányáról készített akvarellnél Czóbel azonban lemondott erről a szerkesztett ábrázolási módról, és könnyedebb hangvétellel, az árnyékot, és a tarka ruhát laza foltokkal jelezve ábrázolta a számára oly kedves leányarcot (100 .kép). Az említett Holland nő (1918) című alkotásnak (99. kép) viszont nincs térbeli mélysége, az előző szerkesztett kompozíciókhoz képest az ábrázolásmód elnagyoltabb. Néhány erőteljes fekete vonal tartja össze a papírt fedő barnás árnyalatú színfelületeket, a furcsa kalapot viselő fejet és mellképet. Hasonlóan nagyvonalú, csak a legfontosabb vonásokat ábrázoló akvarell a Kállai Ernő könyvében közölt 1918-as Női arckép.29 Ezekhez képest új kifejezőmódot alkalmaz a Buchheim Múzeumban őrzött, laza színfoltokból álló gouache-sal készült Leányarckép, vagy a KÚT folyóiratban szereplő, ma a védett képek között regisztrált, érzéki testiséget közvetítő, (151. kép) 1926-ban keletkezett Leányfej.30 A női portrék mellett ebben az időben aktok is készülnek, amelyek elnagyolt formáját csupán néhány színes és széles kontúrvonal jelzi. Ezek a portrék és aktok nem szépek, az ábrázolás egyre kötetlenebbé válik és a modellnek szinte nincs is személyisége. Ezzel kapcsolatban írhatta Genthon István: a művész „a tisztaságnak és az ijesztő torznak egymással végletes ellentéteit furcsa, de megragadó módon ötvözi össze.”31 Az 1930-ban, a Múzsa készítésének évében született Ifjúság című akvarell női modellje azonban már azt a szépségeszményt képviseli, amely az ezt követő évtizedek czóbeli művészetét is jellemzi.32 116 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
