Majorossy Judit: A Ferenczy Múzeum régészeti gyűjteményei - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 5. (Szentendre, 2014)
Dr. Ottomány Katalin: Rómaiak kora
ki részét, melybe Pest megye is beletartozik, Diocletianus lányáról, Valériának nevezték el. Szentendre is új nevet kap a század közepén: (Castra) Constantia. A 4. század folyamán a régi szomszédok, főleg a szarmaták, a mögöttük megjelenő, keletről jövő üj népek (gotok) miatt egyre több támadást intéztek a Birodalom ellen. A 320-as években épült az Alföldet a Dunakanyartól egészen a Vaskapuig átölelő, többszörös sáncrendszer, a Csörszárok. Északi kiindulópontja a Szentendrével szemközti túlparton lehetett. Ez az árok a barbár támadásokat a két végponthoz, a Duna kanyarhoz és az Al-Dunához terelte. Ezért kellett a 4. század közepén, illetve annak második felében (II. Constantius és Valentinianus uralkodása alatt) a limest sűrű őrtoronyhálózattal, hídfőállásokkal megerősíteni. A 4. század végén, az 5. század elején a limes szerepe fokozatosan csökkent. A védősereg elbarbárosodott és létszáma egyre fogyott. Az őrtornyok nagy részét feladták, a táborokat leszűkítették. A késő római kori leletanyag bemutaiása elsősorban a pátyi, biatorbágyi és szentendrei temetőre, illetve a leányfalui őrtorony anyagára épül. A késő római korban a kerámiaművesség átalakult. Háttérbe szorultak a 2-3. századi festett és nyersszínű edények, helyüket átvette a szürke házi kerámia. Elsősorban az evésre szolgáló lapos tányérok, kúp alakú kisebb tányérok, csészék, fedőtálak készültek ilyen kivitelben. A házi kerámia korsók között láthatunk egy jellegzetes formát, amely lóherelevélalakú kiöntővel készült. A pátyi temetőben a kiöntós, szürke házi kerámia korsókból egész készlet található. Ugyaninnen származik egy nagyméretű festett piros korsó is, sárgás-barna mázpöttyökkel, mely bizonyítja, hogy a kétféle kerámiát (festett és mázas) egyszerre, egy műhelyben gyártották. A szürke, házi kerámia bögrék és fazekak egy-egy régészeti ásatás leggyakoribb mellékletei. A bögrék a sírokban gyakran a pohár funkciót töltik be, de mézet, tejet is tarthattak bennük. A fazekak főzésre és tárolásra egyaránt alkalmasak voltak. Kivitelük a század vége felé egy rosszabb, anyaguk kavicsosabb. A leányfalui őrtorony házi kerámiájára jellemzőek az erős korongolás nyomokkal bordázott felületű bögrék és kis fazekak. (Hasonlókat láthatunk majd az üllői, késő szarmata fazekaskemencék anyagánál is.) Néha egész készletek készültek, különböző méretben egy-egy típusból. Az egyik változat vállát bekarcolt hullámvonalak díszítik. A 4. században megszűnt, vagy nagyon lecsökkent a korábbi import edények behozatala. Az új technikával készült ólommázas edényekkel próbálták meg utánozni az üveg és bronz edényeket, néha még a sigillata tálakat is. E mázas edények fényes felülete a korábbi díszedények csillogását utánozta. Vízszintes peremű kis csészék (leves, mártogatás), nagy lapos tányérok (tálalás, evés), talpas csészék (gyümölcsös tálkák, ivóedények), kis ivópoharak és elsősorban füles korsók készültek ilyen kivitelben. A késő római kerámiaművesség jellemző termékei a simított felületű, illetve besimított díszítésű edények. Eredetével kapcsolatban barbár, keleti hatást szoktak emlegetni, bár formái római típusokból is levezethetők. Mély tálak és korsók jelzik az étkezési kultúra egyszerűsödését. A felhúzott fülű, simított testű bögre, mely többnyire lassú korongon készült a 4. század végének jellemző edénye (Biatorbágy). A leányfalui őrtoronyban valószínűleg helyben gyártották a 4-5. század fordulóján, mind a mázas, mind a besimított kerámiát. Bár fazekas kemence nem került elő, az égetés közben megnyomódott, deformálódott edények bizonyítják a helyi gyártást. Az őrtoronyból mázas és házi kerámia mécsesek is előkerültek. Különleges, ritka forma a Pátyról előkerült, késő római, kakas-alakú edényfül, illetve a szentendrei tábor terrakotta Venusa. A kiállításban látható edények nagy része temetőkből került elő. A rómaiak hite szerint ugyanis a halott a túlvilágon folytatja életét, tehát a sírba étel-ital mellékletet helyeztek. Elsősorban FesteJt mázpettyes orsó / 3 37 Painted lar with snnts nt о az Késő római kiöntős korsó / Late Roman spouted jar 40
