Majorossy Judit: A Ferenczy Múzeum régészeti gyűjteményei - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 5. (Szentendre, 2014)
Czene András: Kora bronzkor
Enyhén ovális alakú, fala nem túl vastag, erőteljesen kiégetett. Peremén két kiöntőt is kialakítottak. Az előre elkészített nyersanyagot a tégelyben hevítették. A megolvasztott fémet minél hamarabb a formákba kellett önteni, hogy ne hűljön az öntéshez szükséges hőfok alá. A tűzhelyről lehúzott tégelyt egyik oldalára billentve el tudták távolítani a még az anyagban lévő salakot, ezután kerülhetett sor a másik kiöntőn keresztül a formákba öntésre. A korai bronzkorban az öntvények felszínét a kiöntés után még alakították, utólag kalapálták, az esetleges öntési hibákat a fém hidegen történő alakitásával próbálták javítani. Egy üllői gödör alsó részében két kőeszközt találtak: egy eredetileg háromszögtestű, függőleges munkaélű és lapos fokélű nyéllyukas balta töredékét, valamint egy négyzetes alakú csiszoló-, vagy dörzskövet. A nagyméretű kőbalta élén határozott használati nyomokat lehet megfigyelni. A nyéllyuknál tört el, majd új élet alakitottak ki rajta és megpróbálták ismét átfúrni. A makói kultúra edénykészletére kevés forma és szegényes diszítés, általában seprűzött vagy fésűs dísz a jellemző. Ez alól csak a belső részükön gazdagon díszített talpas tálak jelentenek kivételt. Ezek belső oldalán a karcolt mintázatba mészbetétet tettek. Ezek az edények feltehetően nem mindennapi használatra, hanem szertartási céllal készültek. A makói kultúra időszakának vége felé nyugatról a Duna mentén egy olyan népcsoport jutott el a Csepel-szigetig, mely művészien megformált és gazdagon díszített, fordított harangot formázó edényei nyomán Európa-szerte a harangedény kultúra néven ismert. Nyugat-Európában a Kr.e. 3. évezredben a neolitikum után a fém - elsősorban a réz és ennek természetes ötvözetei - használata sok helyen egy széleskörűen elterjedt leletcsoporthoz, az úgynevezett harangedényekhez és néhány jellegzetes tárgytipushoz kapcsolódott. A magyarországi leletanyaggal a morvaországi leletek mutatják a legtöbb hasonlóságot. A kultúrára jellemző, hogy általában nagyobb folyók és a tengerpart mentén terjedt el. Hajózási ismereteiket bizonyítják azok az afrikai elefántcsont leletek, melyeket dél-spanyolországi harangedényes kikötőkben találtak a rendszeres kereskedelem bizonyítékaként. Ugyanakkor a hazai településeik hulladékgödreiben talált nagyszámú lócsont a lótenyésztés kiemelt szerepére utal. Az európai őstörténet egyik legimpozánsabb edényének számító névadó harangedényt sávos-geometrikus díszítés borította, amely időnként mészbetétet is tartalmazott. Az edényeket helyenként festették is. Brit kutatók az edénytípus elterjedését a sörivás kultúrájának terjedésével hozták összefüggésbe, mely feltevést megerősíteni látszanak a legújabb, Spanyolországban végzett természettudományos vizsgálatok. Budakalászon az МО-s útgyűrű megelőző feltárásának keretében felszínre került 1070 síros harangedényes temető a kultúra legnagyobb temetője Európában, ezen kívül csak néhány, 100 és 200 körüli temetkezést tartalmazó sírmező ismert Morvaországból és Magyarországról. Szigetszentmiklós határában 2006-2007-ben folyt régészeti kutatás, amelynek során összesen 219 sír került elő. Ezzel a budakalászi után a második legnagyobb sírszámú harangedényes temetőt is itt sikerült feltárni. Budakalászon a temető a Duna partjától mintegy 200 méterre terült el, míg a hozzá tartozó település közvetlenül a folyó partján feküdt. A sírokat helyenként a nyugat-európai társaikéhoz hasonlóan körárok vette körül, azonban a korábbi kárpát-medencei tradíciót követve a temetkezések rítusa azoktól eltérően itt főként hamvasztás. A hamvakat, égett csontokat edényekbe helyezték el, s egyéb mellékletekkel látták el. A temetőben előforduló harangedények mellett találhatunk az íjászatban használt alkarvédő kőlemezkéket, pattintott nyílhegyeket, réztőröket, árakat, csontgombokat, néhány arany és ezüst ékszert is, és egyéb edényeket. Hasonló jellegzetességek voltak megfigyelhetők Szigetszentmiklóson is, de az itt talált egyik sír jelentőségét tekintve kiemelkedett a többi közül. Ebben egy előkelő ember temettek el, aki hatalmi jelvényként és fegyverként alabárdot viselt, ami ebben a korban nagyon Harangedény / Bell beaker 21
