Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)

Függelék

Szentendrei belvárosi háztörténetek (összeállította: Majorossy Judit - Szabó Magdolna - Tyekvicska Árpád) 9. Ámos Imre - Anna Margit Múzeum épülete (Bogdányi utca 10.) 1808-ban a 187,3 négyszögöles (412-es számú) telek Dimsits Stephanus (István) és felesége Panits Christina (Krisztina) tulajdonában volt, ám az őket követő lakókról egészen 1884-ig sajnos nincsenek adataink. A 19. század végén az in­gatlant három helyrajzi számon tartották nyilván, melyeken egy ház (143 négyszögöl), egy kert (188 négyszögöl), illetve egy pince, valamint egy műhely (összesen 122 négyszögöl) állt. A századfordulón az ingatlant Maláty Péterné, született Paulovits Amália, illetve Despinits Péterné, született Paulovits Zsófia és Dumtsa Miklósné, született Paulovits Eufrozina vásárolták meg özvegy Paulovits Györgyné, született Kresztits Katalintól, aki élete végéig „haszonélvezeti“ joggal bírt. Ezért fordulhat elő, hogy a kataszteri térképpel nagyjából egyidejűleg (1886-ban) felvett lakónyilvántartás szerint a 325 helyrajzi számú telken Paulovits Györgyné volt a tulajdonos. 1901-ben az özvegy meghalt, és nem sokkal később az egész házat Maláty Péterné nevére írták át. 1917-ben tőle örökelte meg két gyermeke (Dusamna és Danica), Magyarovits Maldenné és Roknics Jánosné. 1938-ban először az egyik, majd 1941-ben a másik lány is meghalt. Ezt követően az ingatlan egyenlő arányban Roknics György, Popovics Istvánná, született Roknics Amália, Roknics Vera és dr. Roknics Miklós budapesti lakosok tulajdonába ment át. A telekkönyv tanúsága szerint Roknics György még 1941- ben a nevét Roknayra változtatta. A II. világháború vége felé (1944-ben) a telket és a házat a szentendrei illetőségű Zauer család tagjai vásárolták meg (Zauer János és neje, Klement Magdolna, valamint Zauer József). 1948-ban az egyik testvér és felesége része ajándékozás révén Zauer Antal (dunaharaszti lakos) tulajdonába került. Az államosítások időszakában, 1952-ben az ingatlan fele (Zauer József része) a magyar államra szállt, de öt évvel később visszakerült az előző tulajdonoshoz. 1963-ban először megosztották az ingatlant, majd 1978-ban — kisajátítás címén — az egész a magyar államra háramlott. A ingatlan kezelője a Szentendrei Városi Bizottság Egészségügyi Osztálya lett, ahonnan ez a jog két évvel a múzeum megnyitását követően, 1986-ban került a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának a kezébe. 10. A Vajda Lajos Múzeum épülete (Hunyadi utca 1.) 1808-ban a 421-es számmal jelölt (132,5 négyszögöles) telek tulajdonosaként Rozsás Joannes (János) özvegyét nevezték meg, akitől 1815-ben Rozsás Lazarus (Lázár) kapta meg az ingatlant. 1825-ben valószínűleg tőle vásá­rolta meg Paulovits Petrus Timotheus (Péter Timóteus) és a fennmaradt iratok alapján még 1857-ben is az ő tulaj­donában volt. 1880-ban több házzal együtt ez is a kiskorú Paulovits Olga nevére került, míg a család többi ingatlanát özvegy Paulovits Györgyné, született Kresztics Katalin kapta meg. Mivel az 1886-ben készített kataszteri ösz­­szeírásban (egy telek, illetve egy ház nélküli földingatlan) őt találjuk tulajdonosként, feltehetően a kiskorú gyermek ő gyakorolta a jogokat. Ugyanakkor 1881-ben egy adásvételi szerződés alapján a család többi tagját is beje­gyezték, méghozzá azt a három Paulovits lányt (Amáliát, Zsófiát és Eufémiát), akik 1884-től a későbbi Ámos Imre és Anna Margit Múzeum ingatlanát is bírták. Mivel ez a Hunyadi utcai telek a 20. században, még az 1940-es években is a Roknics testvérek kezében volt, hasonlóan az említett másik múzeumi ingatlanhoz, elképzelhető, hogy a két telek ekkoriban átjárható határral bírt. AII. világháború utáni időszakra vonatkozóan a földhivatali bejegyzések hiányosak, így a ház 1986 előtti története további kutatásokat igényel. 11. A MűvészetMalom épülete, az egykori Gőzmalom (Bogdányi utca 32.) A MűvészetMalom egykori területén egy 1787-es összeírás szerint feltehetően Gottovanovics Emanuel és Thedor, az ő szomszédságukban pedig Czervenperkovics Joannes (János) csizmadia, illetve Czervenperkovics Jephimius cser­zővarga ekkor már elhagyott háza állhatott. Még 1808-ban is három ingatlannal kell számolnunk ezen a helyen, amelyet Blazsits Petrus (Péter), Blazsits Georgius (György) örökösei, valamit Bogaszavlyevits Petrus (Péter birtokol­tak. Az első telket Dumtsa Demetrius (Döme/Demeter) már 1815-ben megvásárolta. A második még az 1840-es 346

Next

/
Thumbnails
Contents