Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
I. rész: - Kende Tamás: Kép, önkép, múltkép: a modern Szentendre
A várospolitika „mindennapi ünnepei” Szentendrén a Kádár-korban Szentendrével kapcsolatban a múzeumváros, valamint a művészváros kitétel. A vágyott idegenforgalommal együtt ezek jelentették azokat a hívószavakat, amelyekkel a mindenkori városvezetés sikeresen tudott részt venni a központi pénzek újraleosztásáért folyó lobbiharcban. Az elért sikereket aztán egyszerre használták fel hivatkozásként, illetve formálták velük tovább a kisváros arculatát. Ez a korszakunkban formálódó „szentendreiség” aztán újfajta patriotizmust is teremtett, olyat, amelyikre különösen igaz a Pest Megyei Pártbizottság első titkárának, Cservenka Ferencnének - igaz más kontextusban - az országgyűlésben elmondott büszke jelentése, mely szerint „a helyi patriotizmus anyagi erővé vált.”85 Hétköznapi gondok, hétköznapi ellenségek 1984-re már az 1981-es tervet is sok területen túlhaladta az élet. Az 1980-ban az Urbanisztikai Társaság Hilddíjával kitüntetett Szentendre várostervezői az építész szakma nyilvánossága előtt az utolsó nagy városrendezési terv kapcsán már a „visszafogott elhatározások tervi kereteiről” és a terület „teherbíróképességéről” beszéltek elsősorban.86 A szentendrei várostervezés egyre nyilvánvalóbb módon a piaci folyamatok által generált, spontán és szabályozatlan történések utólagos legalizálását jelentette, némi táj- és városképi utóvédharccal. A nagyszabású várostervezést az 1980-as évek közepére a Szentendrére is begyűrűző „népgazdasági” realitások tovább megnehezítették. Mi több, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a városvezetésnek már nem csak az elhatározásokból kellett visszavennie. „A népgazdasági szinten jelentkező problémák a város gazdálkodásában is meghatározó szerepet játszanak”, jelentette ki az 1988-as városi pénzügyi és gazdálkodási tervet taglaló előterjesztés bevezetője.87 Az aranykornak lassan búcsút mondó városvezetés és városi elit, nem tehetett mást, mint igyekezett külső okokkal racionalizálni „a részleges elvonásokat”, és az ezeket ellensúlyozni hivatott takarékossági intézkedéseket.88 A hivatalos „néphatalmi szervek” közül a városi Hazafias Népfront Végrehajtó Bizottsága már a VII. ötéves tervre előre tekintve megnevezte a városba is begyűrűző gondok fő forrását. Tette mindezt úgy, hogy a dokumentum szerzője a VI. ötéves tervet, és főleg annak szentendrei teljesítését és túlteljesítését minden kétségen felüli sikersztorinak tartotta. Am a tervhatárt is jelentő 1980-as évek közepére már komoly feszültségeket érzékelt: „Azok a meglévő feszültségek azonban, amelyeket úton-útfélen észlelünk - a legkülönbözőbb alapellátásokban, szolgáltatásokban - menetközben újratermelődtek. Döntően a betelepülők, s a méreteiben nem is olyan régen elképzelhetetlen idegenforgalom következtében.”89 A betelepülők és a turisták váltak, ha nem is azonnal, de meglepő gyorsasággal és - a hivatalos kritikusok részéről néha megmosolyogtató — „bátorsággal” a városban régóta érzékelhető feszültségek legfőbb okozóivá. Ehhez aztán az 1980-as évek végén — az olyan eseti ügyek kapcsán, mint például a Szentendrei Teátrum, a megyei fenntartású városi múzeumok, a Pest Megyei Könyvtár és Kultúrház - mind a formális, mind az informális nyilvánosság előtt hozzátették „a megyét” is.90 Bár a városvezetők érzékelték az aranykor végével együtt járó feszültségeket, igyekeztek azokat, illetve 12. kép A Hild-díj adományozása kapcsán készült emléktábla, 1980 (Magántulajdon;fotó: Erdősi Péter, 2010) 85 (n.n.): A helyi patriotizmus anyagi erővé vált. Cservenka Ferencnének, a Pest megyei pártbizottság első titkárának felszólalása a kormány elnökének beszámolója feletti vitában. Országgyűlési felszólalás. Pest Megyei Hírlap, 1973. március 23. 86 K. Ráduly 1986; Szabó 1986. 87 PMK HTGY, SZVT 1988: Szentendre VTVB-tól előterjesztés az 1988. évi pénzügyi és gazdálkodási terv megtárgyalására az 1988. január 26-i tanácsülésre, 1. 88 PMK HTGY, SZVT 1988: Előterjesztés az 1987. évi zárszámadás jóváhagyására, 1. 89 PMK HTGY, SZVT 1978-1987: A Hazafias Népfront Szentendre Városi Bizottságának beszámolója az 1980—1985 között végzett tevékenységéről. 90 Annak ellenére vált „a megye” a város feszültségeinek forrásává az 1980-as évek legvégén, hogy Pest megye még a rendszer fel- és beismert gazdasági válságának éveiben is „kiemelten kezelte Szentendrét”. Ennek során például a Pest Megyei Tanács 1989-re a fejkvótát 8 millió, a működési kiadásokat pedig 56 millió forinttal emelte fel. PMK HTGY, SZVT 1988: Szentendre VTVB 1989. évi pénzügyi terv koncepciója. 29
