Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
II. rész - Erdősi Péter: Epilógus: A múlt és a látvány
Erdősi Péter: Epilógus: a múlt és a látvány Voit Pál (1909-1988) által írt fejezetben - összefoglaló várostörténet után - épületfotókkal és -rajzokkal gazdagított részletes leírásokká bővültek a Genthon 1951-es művében még csak kivonatosan közölt tájékoztatások. A Genthon által összegzett tudás - miközben szerkezetében, felfogásában azonos maradt - elmélyült többek közt a templomok berendezése, felszerelése és az ismét számosabbá váló lakóházak jellegzetességeinek bemutatásával.31 Az a pillanat, amikor Thirring Gusztáv szót ejtett a városka festőiségéről (1893), csak néhány évvel követte azt, amikor a festő Ferenczy Károly (1862-1917) Szentendrére költözött (1889) és néhány alkotásán megörökítette az elé táruló látványt. S még mielőtt a festészet és a grafika megsokszorozná a szentendrei utcák és a környező táj képét, egyes részleteit, mint például a főtér és az ott álló vendéglő, már terjeszteni kezdik a századfordulós fényképészet termékei, a képeslapok.32 Ferenczy, aki csak néhány évig maradt a városban, előfutárként szerepel a szentendrei festészet 151. kép Pálfy János által kiadott szentendrei üdvözlőlap a Fő térrel, 1904 (FEMÚZ, T 83.8.103) történetében, de 1926-tal már művészetszociológiailag is értelmezhető intézményes, kollektív vállalkozásként veszi kezdetét a Dr. Starzsinszky László polgármester támogatásával létrejövő művésztelep munkája, és 1928 elején megalakul a Szentendrei Festők Társasága.33 A művésztelep és festőiskola felállítására vonatkozó képviselőtestületi szándék indoklásában hangsúlyt kapott az a gondolat, miszerint a művészek által „[...] itt festett tájképek útján a város széles e világon ismertté fog lenni, a város állandó kiállítási hely lesz”.34 A művészet és a várospropaganda társításának egyik korai jeleként 1930-ban, a festők első, a Nemzeti Szalonban tartott kiállításának meghívóján az annak helyszínéül szolgáló városháza jellegzetes homlokzata volt látható a templomdomb távlatából.35 Barcsay Jenő (1900-1988) visszaemlékezésének egyik passzusa arra figyelmeztet: a látványt, amely számunkra már magától értetődő, egykor fel kellett fedezni. Barcsaynak a természeti tájtól kellett eljutnia a városi táj tanulmányozásához, ábrázolásához az 1929-ben rendszeressé váló tartózkodásai alatt azon a Szentendrén, amelynek stílusa kialakítását köszönte. „Az első időkben a város nem érdekelt egy szikrát sem. Rá sem néztem, úgy rohantam át rajta, rá sem pillantottam azokra az érdekes részletekre, tűzfalakra, kerítésekre. Csak a dombok, a nagy formák, a tömegek gyűrődései - csak ezek vonzottak.”36 N 152. kép Színezett képeslap a szentendrei patakpartról 1910-es évek (FEMÚZ, TD 82.24.76) 31 Voit 1958. A tudományos eredmények alapján az 1960-as évek elején már a színvonalas népszerűsítésre vállalkozhatott Horler Miklós a Műszaki Könyvkiadó Városképek — műemlékek sorozatában megjelent kötetében (Horler 1960). 32 Szentendrét ábrázoló képeslapokra: Héjjas—Weszelits 2003; Urmös (szerk.) 2004. 33 Ferenczy Károly szentendrei időszakára: Haulisch 1977:10—11; Tóth 2007:18. A szentendrei festészet kezdeteire, intézményesülésére vonatkozó gazdag szakirodalomból: Bodonyi 2003:12-15; Bodonyi 2006:20-29; Tóth 2007:19-30; Bodonyi-Tóth (szerk.) 2007:15-16. (Ehhez a témához lásd még a függelékben közölt bibliográfiát.) Kontextusként, budapesti előzményként említendő továbbá a 19. század végére, a 20. század elejére jellemző festészeti, topográfiai, építészeti és szociográfiai érdeklődés, a fővárosi látképpályázat, a látképek sokszorosítása, valamint az útikönyvek kiadása. Basics 1997; Gábor 1998; Erdei 1999; Gyáni 2008. A művésztelep-mozgalomra, különösen a szentendrei telep nagybányai előzményeire: Tóth 2007:11-18. 34 Az 1926. május 6-i képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvét idézi: G. Sin (összeáll.) 2000: 82; hivatkozza: Bodonyi 2003: 13 (12. jegyzet). A terv múzeum- és levéltárfejlesztő aspektusát fentebb már említettem. 35 A Jeges Ernő grafikájával díszített meghívó egy példánya: PML, V.302.e, 4. doboz, 135. sz. Reprodukciója: Bodonyi—Tóth (szerk.) 2007:209 (17. kép). 36 Barcsay 2000:108. A városkép művészi felfedezésének kezdeteire: Bodonyi 2003:17. A szentendrei képzőművészet további szakaszaira: Mazányi 2003b; Verba 2003. 226
