Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
II. rész - Darkó Jenő - Erdősi Péter: Villa Sancti Andreae: a középkori múlt
A középkori múlt 143. kép A Kmetty Múzeum épületének pincéjében feltárt középkori falak, 1970-es évek (FEMÚZ, A1266-77) 144. kép A szentendrei Jókai utcában feltárt középkori „pereckulacs” 15. század (FEMÚZ, 67.117.1) A falusi közösségek ügyeinek egy részét a bíró és az esküdtek intézhették,112 de Szentendre nem kapott az önigazgatáshoz szükséges privilégiumot, és a visegrádi várnagy ellenőrzése alatt állt. Az „önkormányzati” önállósság híján ez az erő éppúgy jelenthetett védelmet, mint nyomasztó fölényt. A 13. század végi konfliktusokra emlékeztet egy 1407-es kelt oklevélben leírt eset: Korbáviai Károly várnagy, aki egyben a váci püspökség kormányzója volt, jogtalanul beszedte a királyi kápolnaispánnal együtt számos település, köztük Szentendre tizedének jövedelmét. A veszprémi püspök kártalanításáról a király, Luxemburgi Zsigmond gondoskodott a sóügyekért felelős Ozorai Pipó útján.113 1464-ben fonákjáról mutatkozott meg a várnagy oltalma, amikor Mátyás király azt parancsolta neki, hogy ne védje meg népeit és jobbágyait - a fent említett vámügyben -, és ha parancsának ellenszegülve megsértenék az óbudai apácák jogait, téríttessék meg velük a káraikat és a jövőben az apácákat védelmezzék.114 1468-ban Mátyás a várnagyhoz, helyetteseihez és szentendrei tiszttartóihoz, officia/isaihoz intézte azt a rendeletét, amelyben engedélyezte az óbudai apácáknak, hogy fát hordjanak a visegrádi erdőből.115 S mi jellemezhette a király jobbágyainak helyzetét? Közülük csak egy vargáról, Pertold fia Jakabról értesülünk. Egy 1345. évi oklevél szerint tőle és egy másutt lakó királyi jobbágytól valaki lovakat és szénát rabolt. A gyanúsított és hat társa esküt tett az ártatlanságáról a nádor ítéletének megfelelően, aki erről Visegrádon állított ki oklevelet.116 Mivel a király javairól és jobbágyáról volt szó, így kerülhetett a nádor elé az ügy.117 A 14-16. századi forrásokból felbukkanó adatok fényében jól látható, hogy Szentendrén a királyi mellett más birtokrészek is léteztek. Az 1318-as oklevelek átfogóan, különösebb részletezés nélkül írták le a csere tárgyát, és ez nem zárja ki a királyi birtok peremén fekvő, vagy az abból későbbi adomány révén kihasított birtokok létét. Kolostorok kenyerét és borát adta a szentendrei fekvésű, nem királyi kézen lévő javak egy része. Malma volt a felhévízi keresztes konventnek, fele részét 1346-ban 25 aranyforintért zálogba adta Becsei Töttösnek, a királyi ajtónállómesternek és pilisi ispánnak, aki tisztségének megfelelően és nagyszigeti birtokosként nagyon is érdekelt lehetett a térségben történő gyarapodásban.118 A Pilis-hegység 13. századi alapítású egyházi intézménye, a pálos rend kékesi kolostora is rendelkezett birtokokkal a környéken. 1358-112 1295. évi adat a bíróra és az esküdtekre (villicus, specialesOL, DF 200052. Kiadva: Fejér CD IX/7. 715 (57. sz.); Gárdonyi (szerk.) 1936: 290—291 (272. sz.). A bíró említése 1539-ben: Bártfai 1938: 381 (1533. sz.). A falvak „önkormányzatára” és a földesúri hatalom érvényesülésére: Szabó 1.1969: 90-106; Kubinyi 1999. 113 MNL OL, DL 42912. Kiadva: Wenzel 1863: 84 (5. sz.). Regeszta: Bártfai 1938: 123 (511. sz.); Bakács 1982: 335 (1215. sz.); ZSO II/2. 30 (5397. sz.). Korbáviai Károly visegrádi várnagy, a váci püspökség kormányzója, főkincstartó (1408), dalmát-horván bán (1409-1411) személyére: Mályusz 1984: 63,143,209,332. 114 MNL OL, DL 16039. 115 MNL OL, DL 16631. Csánki 1890-1913:1.15. 116 Bártfai 1938: 55 (286. sz.); Bakács 1982: 175 (579. sz.). 117 A nádor bíráskodására: Gerics 1995: 295,296,299, 300,308. Az udvarnokok és a nádor kapcsolatára: Kis 2010: 27-35. 118 MNL OL, DL 3865. Kiadás: Fejér CD IX/1. 435. Regeszta: Bártfai 1938: 56 (296. sz.); Bakács 1982: 180 (602. sz.). Hivatkozás: CIH IV. 163; Dóka 1981: 10. Felhévíz kapcsán: Kubinyi 1964; Györfíy 1973: 315-316. A Pomázon birtokos Becsei család által tagjai által a 14-15. században viselt udvari tisztségekre: Laszlovszky 2001a: 34-35. Becsei Tottös személyére: Engel 1996: II. 27. 215
