Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
II. rész - Ábrahám Barna: Nyelvek, hitek, ítéletek: Szentendre etnikai képe a 19-20 század fordulóján
Szentendre etnikai képe a 19-20. század fordulóján 74. kép Zsidó halotti levél, 1929 (FEMÚZ, TD 70.139.1) evangélikus temetővel szemben - volt. 1877-ben már az Izraelita Temetkezési Szent Egylet gondoskodott a helyi izraeliták eltemetéséről.114 Szentendre történetéből főleg zsidó kereskedők ismertek (a 19-20. század fordulóján a Fő téri „kereskedőház” több boltjának is tulajdonosai lettek), de a hitközség legmeghatározóbb személyisége és az izraelita iskolaszék elnöke három évtizeden át Dr. Weisz Ármin (1862-1927) vármegyei tiszti főorvos, képviselőtestületi tag, a Szentendrei Városfejlesztő Egyesület egyik alapítója volt.115 Az 1930-as években Izraelita Kultúr Egyesület működött a városban hatvan taggal, amelynek elnöke Rosenzweig Sámuel volt.116 A vészkorszakban az akkoriban számlált 232 személyből 149-en pusztultak el a Duna parti gettóból elhurcolva koncentrációs táborokban,117 a visszatérő túlélők pedig az 1950-es években végleg elhagyták egykori lakóhelyüket, így a Hitközség megszűnt.118 75. kép Héber nyelvű sírkő Szentendréről, 19. század vége/20. század eleje (Magántulajdon;fotó: Klein László, 2010) A sokszázados együttélés terei a múltban és a századelőn Az eddigiekben megismert soknyelvűség, a többkultúrájú közeg a mindennapi együttélésben jelent volt az utcán, a katolikus templom falai között (s persze a szerbek is a maguk nyelvén miséztek), az induló Kaszinó helyiségében és a születő helyi lap (Szent-Endre és vidéke) hasábjain. A régi és az új világ, a multi-etnikus adottság és az országos magyarosító közszellem jellegzetes ötvözete a 20. század eleji megyemonográfia vonatkozó fejezete, amelynek szerzője, Kada Mihály plébános a tarkaságot még a századelőn is elismerte, ám hosszú jövőt nem szánt neki: 114 Szent-Endre és vidéke, 1900. december 2. 115 Pethőné et al. (szerk.) 2006: 162. 116 Az egyesületet 1933-ban alapították és majd egy 1940-es polgármesteri rendelet szüntette be a tevékenységét. FEMUZ, A 2663-92. 117 FEMUZ, A 1090-75: A meghalt zsidók emlékére állított emléktáblára felkerült névsor. 118 Katonáné Szentendrey 1996: 174-175. 117
