Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
I. Középkori anyagi kultúra - Megyeri Edit: Üvegek a Visegrádi Rév utca 5. szám alatt feltárt üvegműhelyből és Pomáz-Nagykovácsi lelőhelyről
Megyeri Edit: Üvegek a Visegrád Rév utca 5. szám alatt feltárt üvegműhelyből és Pomáz-Nagykovácsi lelőhelyről elrendezése hasonlít a visegrádi műhelyéhez, de egyelőre csak egy szögletes, valószínűleg hűtőkemence került felszínre, az épületen kívül, a keleti fal előtt. A nagy mennyiségű, valószínűleg félkész termék, valamint tégelytöredékek alapján úgy tűnik, hogy a padló felszedése után, a templom belsejében is üveggyártás folyt. A hatalmas kerámia-, fém-, csontanyag mellett jellegzetes műhelyhulladék: kemenceépítő elemek, tégelyek, fritta, üvegolvadék, salak, gyártás során keletkezett melléktermék került felszínre. Az üveggyártáshoz kapcsolódó leletanyag keltezése szempontjából kiemelkedő a hulladékanyagot tartalmazó rétegből származó Mátyás-érem.18 A templom belsejében folytatott üvegkészítés maradványai pedig már talán az 1526 utáni zavaros időszakra utalhatnak, ahogy a pilisi apátság nyugati műhelyépületeiben is folytatódott a vasfeldolgozás az apát elmenekülése után.19 Telepítőtényezők Az üveg fő összetevője az apró szemcséjű, magas kvarctartalmú homok. Ahol nem állt rendelkezésre tiszta kvarchomok, ott felforrósított folyami kavicsot hideg vízbe dobva felrobbantottak, majd törőmalomban finomra őröltek. A homok, illetve kavics tisztaságára már a gyűjtés során nagyon ügyeltek, majd tovább tisztították.20 Visegrádon, közelsége miatt kézenfekvő, illetve Pomáz esetében is feltételezhető folyami kavics lelőhely a Duna, Pomáz közelében azonban talán máshol is bányászhattak megfelelő minőségű homokot, kavicsot. Az olvasztást alkáliatartalmú folyósítóanyaggal könnyítették meg, mely lehetett natúr szóda, sótűrő növények, halofiták égetésével előállított hamu, tört üveg és fahamu.21 A fahamu kivételével a lehetséges folyósítóanyagokat kisebb-nagyobb távolságokról, kereskedelem révén lehetett beszerezni, ezért telepítőtényezőként a pilisi erdő szerepét kell kiemelni, melynek faállománya nemcsak a fahamu, mint nyersanyag előállításához volt nélkülözhetetlen, hanem a kemencék fűtéséhez és folyamatos magas hőmérsékleten tartásához is.22 A pilisi királyi erdő ugyanakkor, mint jogi fogalom is meghatározó, mivel az erdőterület birtokosa szabta meg, hogy ki, mikor, mennyi fát termelhetett ki, és mennyi üveget gyárthatott. Erre utal a Pilis településszerkezete is, ugyanis csak királyi udvarházak, különböző rendek kolostorai és néhány kifejezetten az erdőgazdálkodással, fakitermeléssel kapcsolatos mesterségre specializálódott település volt mélyen az erdőben.23 A megfelelő tüzelő- és nyersanyagok mellett nélkülözhetetlen vízellátás a visegrádi műhely esetében kérdéses, a telken lévő kút feltárása nem történt meg,24 a pomázi műhely számára pedig a pilisi apátság vízrendszere biztosíthatta az üveggyártáshoz szükséges vizet.2S A késztermékek értékesítésének szempontjából mindkét műhely fekvése kedvező volt, hiszen a Medium regni uralkodói, egyházi és főúri központjai (Visegrád, Buda, Esztergom, Margitsziget, Dömös, Pilisszentkereszt, Óbuda, Kesztölc, Pilisszentlélek és Pilisszentlászló, Solymár, Vác) fontos megrendelőket jelenthettek, melyet a pilisi apátság területén gyártott padlótéglák elterjedése is bizonyít.26 Ugyanakkor a környező kisebb központok, Pomáz vagy Nagymaros is jó felvevő piacok lehettek. A huták faszükségletük miatt általában erdőkbe települtek - lehetőleg más iparágaktól, építkezésektől, városoktól távol - ez azonban együtt járt azzal a hátránnyal, hogy távolabb kerültek a felvevőpiacoktól, ezért fontos telepítő tényező az úthálózat is.27 A város központjába települt visegrádi műhely ebből a szempontból kivétel, kialakulásában meghatározóbbak lehetettek a királyi palota építkezései, a város igényeinek kielégítése, valamint a Duna, melyen könnyen szállíthatott Marosra, a közeli Vácra, Budára, Esztergomba.28 A pomázi műhely kialakulásában, a lehetséges felvevő piacok megközelítésében azonban lényeges szerepe lehetett a Pilis úthálózatának. 18 Laszlovszky József szíves szóbeli közlése. 19 Holl 2000: 14. 20 Kurzmann 2003: 27-28. 21 Kurzmann 2003: 30-40. 22 A huták faszükségletét Karl Hans Wedepohl próbálta megbecsülni. Számításai szerint egy huta évente 10-15 tonna üveget gyárthatott, melyhez 2.500-3.250 tonna fára volt szüksége. Ez 10—15 km2 erdő felégetését jelenthette évente (Wedepohl 1998: 38-46). 23 Szabó 2005: 109. 24 Mészáros 2010: 677. 25 Laszlovszky 2009: 207. 26 Holl 2001: 62-65. 27 Frommer-Kottmann 2004: 36. 28 Mészáros 2009: 94. 77
