Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)

I. Középkori anyagi kultúra - Megyeri Edit: Üvegek a Visegrádi Rév utca 5. szám alatt feltárt üvegműhelyből és Pomáz-Nagykovácsi lelőhelyről

A középkorban, ahogy ma is, két fő út vezetett Budáról Esztergomba, az egyik Óbuda-Solymár-Piliscsaba-Dorog— Esztergom érintésével haladt tovább Bécs felé, tehát nagyjából megegyezik a mai 10-es főút vonalával. A másik, Duna menti út a parttól valamivel beljebb haladt, mint a mai 11-es főút, Óbudától északra áthaladt Pomázon, valószínűleg a Klisza alatt, majd Szentendrén és Bogdányon át, Visegrádon, az Alsóváron és a Sibrik-dombon keresztül Esztergomba.

Benkó Elek a pilisszentkereszti kolostor kutatása kapcsán mutatott rá arra, hogy a látszólag félreeső helyen lévő apátságot valójában sűrű úthálózat kötötte össze közeli és távolabbi birtokaival, a két főútvonalon kívül további három fontos út vezetett a Pilisben, melyek lehetővé tették, hogy a kolostorban gyártott padlótéglák a környező központokba, illetve az apátság építőkövei Esztergom török kori építkezéseire kerüljenek: 1.) Pilisszentkereszt-Dobogókő— Kétbükkfa-nyereg-Pilisszentlélek-Esztergom; 2.) a Duna menti főútból válik ki egy út, mely a Dera mentén halad, érinti Pomázt, valamint több később elpusztult települést, például Kovácsit; 3.) Ez az út ágazott el Aszófőnél Pilisszentlászló, valamint Visegrád irányába.29

Megyeri Edit: Üvegek a Visegrád Rév utca 5. szám alatt feltárt üvegműhelyből és Pomáz-Nagykovácsi lelőhelyről

A két műhely késztermékei

A visegrádi és a pomázi üvegműhelyből származó késztermékek formájuk, állapotuk és minőségük alapján csoportosíthatóak, a típusok meghatározása formai alapon történt. A tárgyak nagyrészt öblösüvegek, főleg palackok, poharak, lámpák, de kisebb számban előkerültek ablaküvegek is. Az öblös üvegek feldolgozása során a H. Gyürky Katalin által kidolgozott rekonstrukciós módszert alkalmaztam.30 A tárgyak jelenlegi színét, állapotát a leírások pontosítása érdekében színes fényképek is szemléltetik.

Ablakszemek, ablakszem-háromszögek

Ablaküveget a középkorban alapvetően kétféleképpen készítettek üveghólyagból fújva: táblaüveget hengertechnikával, illetve köldökös ablakszemet, úgy, hogy az üveghólyagot a pipától távolabbi végén felvágták, a nyílást kitágították, majd a szélét visszahajtva egy koronghoz préselték.31 Visegrádon 8-11 cm, Pomázon 9-12 cm átmérőjű korongok jellemzőek. Érdekességük, hogy különböző színűre romlott állapotban maradtak meg, előfordulnak színtelen, áttetsző töredékek is, de többségük kékes vagy szürkés barna. Ehhez a csoporthoz tartoznak a különböző méretű, háromszög alakú darabok is, melyek a korongok közeit töltötték ki.

Nem kerültek elő azonban bordás ablakszemek, mely alátámaszthatja H. Gyürky Katalin feltételezését, miszerint a típus a 15. század első felére jellemző, mivel budai és ozorai töredékek bizonyíthatóan ebből az időszakból származnak.32

Nem kerültek elő továbbá hengertechnikával készült ablaküveg töredékek sem, melyek általában egyházi épületek környezetében jellemzőek. A környékről csak néhány budai33 és a több mint 900 darab visegrádi töredék egy része közölt.34 A táblaüvegek hiánya a két műhely anyagában valószínűleg regionális különbségnek tekinthető, hiszen egyes németországi huták termékeinek 90%-a még a 15-16. század fordulóján is ez a típus.35

Lámpák (1. kép)

A lámpák, melyek megegyeznek H. Gyürky Katalin rendszerének 2. típusával, kialakításában a felső rész, a csésze profilja jellegzetes, illetve a hosszú vékony olajtartály, ami egy gömbben végződik. E viszonylag ritkán előforduló tárgytípus 15-16. századi párhuzamai ismertek a budai palota területéről nagy számban36, valamint Pomázon a Cikóudvarház anyagában található egy darab.37

29 Benkő 2011:115-119.

30 H. Gyürky 1982:154.

31 Kurzmann 2003: 260-261.

32 H. Gyürky 1986:12/2. típus c.) változat; H. Gyürkyl991: 44.

33 H. Gyürky 1998: 267.

34 Mester et al. 1997:19.

35 Frommer-Kottmann 2004:109; Lang 2001: 81.

36 H. Gyürky 1986: 30-31.

37 MNM, Ltsz. 60.17.576.

78