Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
I. Középkori anyagi kultúra - Megyeri Edit: Üvegek a Visegrádi Rév utca 5. szám alatt feltárt üvegműhelyből és Pomáz-Nagykovácsi lelőhelyről
A lelőhelyek Visegrád város kialakulásában két földrajzi tényező emelhető ki. Annak ellenére, hogy a várost nyugatról az ország legfontosabb kereskedelmi útvonala, a Duna határolja, sosem vált igazi kereskedelmi központtá szűk, meredek hegyek közti fekvése miatt.7 A város fejlődése a tatárjárás után épített királyi várhoz kapcsolódik, mely az Anjou uralkodók idején királyi székhely lett. Az udvar előkelői és a város polgárai nagyméretű kőépületeket emeltek. A 15. században, az udvar Budára költözését követően, a település vesztett jelentőségéből, lakossága csökkent, épületeit elhagyták. A város életében a 15. század második fele, Mátyás uralkodásának ideje jelentett újabb felemelkedést. Az uralkodó városi kiváltságlevél adományozásával igyekezett elősegíteni a város újranépesítését, nagyszabású építkezéseihez szükséges iparosok, kézművesek megtelepedését.8 Talán ezzel a gazdasági-társadalmi átrendeződéssel magyarázható, hogy a visegrádi műhely, mely valószínűleg azonosítható Hippolit érsek 1491-es számadáskönyvében említett János mester műhelyével, szokatlan módon a város déli részén kialakult központjában jött létre.9 Az észak-déli tájolású, 29x10 m alapterületű épületet, melynek kváderkő falai 130 cm szélesek, négy helyiségre osztották. A három téglaburkolatú és az északi, döngölt padlójú helyiségbe keletről ajtó nyílik, az osztófalak közül azonban csak a két szélsőn van aj tó nyílás.10 Az műhelyben helyiségenként egy-egy kemencét tártak fel, melyek közül az 1. és 4. helyiség kemencéi ovális, boltozott üvegfúvó-, míg a 2. és 3. helyiségben feltárt kemencék téglalap alakú, aszimmetrikus elrendezésű, alacsonyabb hőmérsékleten működő temperáló kemencék lehettek (1. táblaJ.11 A leletanyagot jellegzetes műhelyhulladék alkotja. Az alapanyaghoz szükséges kvarckavics, üvegolvadék, olvasztótégely-töredékek, kész és rontott termékek, valamint az üveggyártás jellegzetes melléktermékei, apró üveggolyók és cseppek, illetve szerszámok kerültek elő.12 A leletek és az archeomágneses mérések eredményei alapján a kemencék működésének ideje a 15. század második, illetve a 16. század első felére tehető.13 A Visegrádi-hegység túloldalán, a mai Pomáz közigazgatási határán belül kialakult középkori falvak legfontosabb telepítő tényezője a Dera-patak volt. Völgye egy szerkezeti árok mentén alakult ki, ami a két különböző geológiai felépítésű, Pilis- és Visegrádi-hegységet választja el egymástól.14 Pomáz-Nagykovácsi-puszta lelőhely (2. tábla) az egykori Kovácsi falu területén fekszik, mely - a helynév alapján - valószínűleg már a 11-12. században létrejött szolgáltató település lehetett. A település egy része a Dera-patak és a Pilisszentkeresztre vezető út közötti völgyben feküdt. Mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas, magasabb fekvése, neve, valamint a Kiskovácsi határrészen talált vassalak arra utal, hogy az Árpád-korban a területet kovácsok lakták.15 A másik határrész, Nagykovácsi-puszta az úttól keletre, egy 20 m magas dombon helyezkedik el. Az itt található maradványokat korábban tévesen azonosították már a pilisi ciszterci apátság romjaival (Krompecher László), a pálosok Szent Kereszt kolostorával (Sashegyi Sándor), valamint Insula Pilup pálos kolostorral (GuzsikTamás).16 A középkori épületegyüttes újabb kutatása az 1990-es években kezdődött Laszlovszky József vezetésével, aki a kis, egyhajós templomot az Árpád-kori Kovácsi falu plébániatemplomával azonosította, a templom körül elhelyezkedő három épületszárnyat pedig a késő középkorban kialakult, a pilisi kolostorral összeköttetésben lévő, összetett ciszterci gazdasági központ - szántóföldi művelés, erdő- és kertgazdálkodás, halászat, könyweret-készítés, üvegművesség - épületeivel. Erre utalnak a falu 1254-es említése a pilisi apátság birtokai közt, újkori története, valamint a régészeti maradványok.17 A templom kutatása során nagy mennyiségben került elő az épületegyüttesben működő üvegműhely hulladékanyaga, különösen a templom nyugati fala előtti területről, illetve a hajó északi részéről. Jelenleg — a bonyolult rétegviszonyok és a több kg üveglelet miatt - a templombelsőben és a nyugati épület területén folyik az ásatás. Az épület mérete és Megyeri Edit: Üvegek a Visegrád Rév utca 5. szám alatt feltárt üvegműhelyből és Pomáz-Nagykovácsi lelőhelyről 7 Mészáros 2009: 81. 8 Mészáros 2009: 22. 9 Mészáros 2009: 58-61. 10 Mészáros 2010: 680-681. 11 Mészáros 2010: 683-686. 12 Mészáros 2010: 683. 13 Mészáros 2006: 246. 14 Laszlovszky 2001: 5. 15 Laszlovszky 2009: 192-193. 16 Laszlovszky 2009: 194-199. 17 Laszlovszky 2009: 204-207. 76
