Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
I. Középkori anyagi kultúra - Megyeri Edit: Üvegek a Visegrádi Rév utca 5. szám alatt feltárt üvegműhelyből és Pomáz-Nagykovácsi lelőhelyről
Megyeri Edit Üvegek a Visegrád Rév utca 5. szám alatt feltárt üvegműhelyből és Pomáz-Nagykovácsi lelőhelyről A magyarországi üvegtermékek eredetének és időrendjének kutatása elsősorban H. Gyürky Katalin 1970-es évektől kibontakozó budai, illetve országos kutatásához, valamint a nevéhez fűződő ásatási leletekre támaszkodó rekonstrukciós módszerhez köthető.1 A magyarországi üvegműhelyek, melyek között monostori (Pásztó),2 erdei (Diósjenő)3 és városi (Visegrád-Bene-telek)4 üveghutákat ismerünk, régészeti feltárása és üvegleleteik közzététele az 1980-as években kezdődött el. A középkori üveggyártás magyarországi emlékeinek száma a 2000-es években további két fontos lelőhellyel bővült. Európai viszonylatban is jelentős üvegműhelyt tártak fel 2004-ben Szőke Mátyás és Mészáros Orsolya Visegrád város központjában, a Rév utca 5. számú telek területén, a „B” épületben. A visegrádihoz hasonló technológiai színvonalú huta maradványai kerültek felszínre Pomáz-Nagykovácsi-puszta ciszterci gazdasági központjában, a 2010 óta Laszlovszky József által vezetett ásatások során. Jelen tanulmányban a 15. század második, illetve a 16. század első felére keltezhető kész- és félkész termékek egy részét mutatom be. A feldolgozott üveganyag mennyisége: Visegrádon 5 kg üvegből 108 darab, Pomázon 8 kg üvegből 152 darab rekonstruált tárgy.5 A két műhely kora, földrajzi fekvése és az előkerült hasonló leletanyag miatt először érdemes röviden áttekinteni a két lelőhelyet, elsősorban a műhelyek kialakulásában szerepet játszó tényezők szempontjából. Ezután következik a formai alapon típusokba sorolt üvegtárgyak meghatározása, ezzel együtt bizonyos készítéstechnikai jellegzetességek megfigyelése, melyek a kiindulópontot adják a keltezés, elterjedés és eredet meghatározásához, melyek vizsgálatát elsősorban H. Gyürky Katalin és Mester Edit publikációi segítették.6 Az üvegtárgyak jelenlegi állapota, színe és minősége kapcsán felmerül az üvegek - hutaleletek esetében sem mindig egyértelmű - eredetének kérdése, mely további problémákat vet föl olyan régészetileg kevésbé megfogható jelenségekkel kapcsolatban, mint a nyersanyagok beszerzése, receptek, divat és az üvegesek vándorlása. 1 H. Gyürky 1982: 154—155. 2 Valter 2002: 425-437. 3 H. Gyürky-Miklós: 1992: 69-90; Mester 1997: 8-10. 4 Mester et al. 1997: 7-8. 5 E munka előzményeként, BA záródolgozatom keretében a Feld István által kutatott solymári középkori vár területéről származó üvegleleteket (1 kg / 78 darab rekonstruálható tárgy) dolgoztam fel, melynek célja a késztermékek készítési idejének és helyének, valamint az import és hazai termékek arányának meghatározása volt, jelenleg pedig, mint lehetséges felvevő piac, az összehasonlítás része (Megyeri 2012: 19-54). MA szakdolgozatomban a Visegrád-Rév utcai műhely 1. helyiségének és Pomáz-Nagykovácsi-puszta lelőhely válogatott leletanyagát dolgozom fel. 6 Ezúton szeretném megköszönni mindazok segítségét, akik lehetővé tették közölt és közöletlen leletanyagok áttekintését: Benkő Elek (a pilisszentkereszti apátság közöletlen üvegleletei), Kocsis Edit (a visegrádi palota és vár, Mester Edit által közölt üvegei), Kovács Eszter (a Budapest Történeti Múzeum Gyürky Katalin által közölt anyaga), Merczi Mónika (Horváth István és Nagy Emese ásatásaiból származó részben közölt üvegek), Batizi Zoltán (Gyürky Katalin által közölt váci üvegek), Tomka Gábor (Sarvaly és Pomáz-Klissza részben közölt üvegei). 75
