Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
I. Középkori anyagi kultúra - Nádai Zsófia: Kora újkori kerámia a budai Vízivárosból. Redukált égetésű folyadéktároló edények
Nádai Zsófia: Kora újkori kerámia a budai Vízivárosból. Redukált égetésű folyadéktároló edények török váraiból előkerült, oxidált égetésű, kézi korongolt korsók sajátossága.23 Ezzel ellentétben ennek az edénynek teste tojásdad formájú és a magyar korsókénál hosszabb, azonban a lapított gömbtestű edények nyakánál arányaiban rövidebb a nyaka. A felsorolt tulajdonságok, valamint besimított felülete és a piskóta átmetszett! füle alapján a 17. század első felére keltezhető.24 A harmadik besimított felületű korsót egy peremtöredék képviseli (2. kép 3). Ez alapján tölcséres szájú edényről beszélhetünk, melynek a pereme alatt függönyíves, finom vonalú, fésűs bekarcolás fut körbe, felülete vízszintes irányban besimított. Párhuzama a szolnoki leletanyagban található meg.25 2. típus A második típusba a helyi hagyományokban gyökerező formájú, orsósszájú vagy más néven fülkarimás korsókat soroltam. A típusnak viszonylag hamar megkezdődött a kutatása, mivel a leletegyüttesekben könnyen meg lehetett határozni az új formát. Első előfordulása a későközépkori falvakból ismert, ahol a vörös és a szürke anyagú korsók egyaránt és ugyanolyan alakban jelentek meg,26 de csak később, Parádi Nándor munkájából vált világossá, hogy ezeknek redukált égetésű változatai a 16. század első felétől tűntek fel nagyobb mennyiségben, a Balkán felől érkezve.27 A különbség jól érzékelhető, mert amíg az első csoport inkább a török központokban fordult elő, addig ez a forma a falvakban is megtalálható volt.28 A nyak és a száj kiképzése a csoporton belül többféle lehet: korábbinak tartjuk a fülkarima alatt több sorban előforduló bordázást, mely tojásdad alakú testtel párosul, későbbinek pedig a legnagyobb szélességüket feljebb elérő testű edényeket.29 Az első fulkarimás korsónak (3. kép 1) a teljes nyakrésze a peremmel és a nyak bordájához csatlakozó füllel megmaradt. A nyak fül alatti részét két sorban bepecsételt fogaskerék minta és vízszintes besimítás díszíti, azonban hosszú ideig élő formája miatt a 16-17. századnál pontosabban nem keltezhető. A másik két nyaktöredék egy nem polírozott felületű korsó részei. Az egyik nyakának vízszintes törése arra utal, hogy ezen a helyen illesztették össze a korsó nyakának másik részével (3. kép 2). Mivel a nyakat a szűrőbetét elhelyezése során két részből kellett korongolni, ezért valószínűsíthetjük, hogy ez a korsó szűrőbetétes volt. A szűrőbetétes orsós szájú korsók pedig a 17. század során jelentek meg.30 A másik töredéket (3. kép 3) fiilkarimája alatt látható vékony bordák a 16. századra kelteznék,31 azonban fülkarimája letört. Holl Imre és Tomka Gábor nyomán az élesen kiugró, hangsúlyos fulkarima későbbre, a 17. századra is keltezheti az edényt.32 A korsók csoportosításánál alapvetően a formai megkülönböztetést vettem figyelembe, míg a kancsók esetében elsőre is éles különbségek érződtek az egyes edények anyaga közt. Ügy tűnik, hogy az anyag a korsók esetében inkább minőségbeli eltérést tükröz és nem a forma eredetére vonatkozó különbséget. Kiöntőcsöves redukált égetésű korsót nem lehetett meghatározni a leletanyagban, lehet, hogy az anyag töredékessége miatt, de valószínűbbnek tartom, hogy azért, mert a forma korábbi. A kiöntőcsöves szürke korsók jellegzetessége az egyenes kiöntő, melyet a nyakkal egy tömör borda köt össze, testük karcsú, díszítésük balkáni, besimított felületű, finom fésűs vagy bepecsételt mintás. Tomka Gábor ezt a csoportot 16. századinak határozta meg, szerinte inkább a század első felében, közepén a legkedveltebb.33 23 Például Pécsről (Fehér 1960:6/2—3. kép),Törökkoppányról (Kovács 1991:172), Pusztabarcsról (Kovács 1998:17/4—8. kép) ismertek ilyen edények, amelyeket a környező, a várakat kiszolgáló települések balkáni eredetű, feltehetőleg bosnyák népességéhez kötnek. Kovács 2003:159—160. 24 Tomka 2002: 308. 25 Kovács 1984: 25/1. kép. 26 Méri 1954: 35/4. kép, 36/3. kép; Miklós-Vizi 2006: 93/4—5. képek; Holl 2005: 98. 27 Parádi 1963: 225 (7/7. kép). 28 Kovács 1984: 37-38. 29 Tomka 2002: 307-308. 30 Tomb 2002: 308. 31 Gerelyes 1991: 31 (64,9/4. kép). 32 Holl 2005: 89; Tomka 2002: 308. 33 Tomka 2002: 307. 40
