Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
V. Archeometria - Zay Orsolya: Egri, hódoltság korabeli porcelán- és fajansztöredékek vizsgálata régészeti szemmel és SEM-EDS módszerrel
Zay Orsolya: Egri, hódoltság korabeli porcelán- és fajansztöredékek vizsgálata régészeti szemmel és SEM-EDS módszerrel Satellite ©Tescan DATE: 10/29/13 1 mm Satellite ©Tescan DATE: 10/29/13 200 um 9. kép: A V.2012.91.9. számú töredék vizsgálata (Készült: ELTE TTK, Kőzettan-Geokémiai Tanszék) 10. kép: A V.2010.69.1. számú töredék vizsgálata (Készült: ELTE TTK, Kőzettan-Geokémiai Tanszék) A csésze felülete eléggé irizál, de a vizsgálat végére sikerült az irizálás okát megállapítani. Az alapanyaga kvarcos, mint ez előző töredékeké. Kevesebb benne az ólom, mint az izniki töredékekben, ezzel fordított arányban a szilikátok száma magasabb. Az előzőekhez képest magasabb a nátrium és káliumtartalma, amit a Salicornia növény felhasználása indokolhat. Ráadásul mindkét növény olvadáspont csökkentő, tehát ezeket az összetevőket azért is keverték hozzá a frithez, hogy ne kelljen olyan magas hőmérsékleten égetni. A szilikátok mellett kevés a magnézium és kalciumtartalma a csészének. A máz alatt nagyon sok kör alakú foszforos gumó jelent meg (6. kép). Ezek az irizálás és a csésze rossz állapotának okai. Nem minden irizáló felületű, rossz állapotú csészéről tudtam megállapítani, hogy honnan került elő, mivel sok a szórványként eltett zacskó. Viszont a foszfor a földbe kerülés után került a máz alá. Ezt magyarázhatja az, hogy a 19. században a palota környékén és a keleti végén istállókat alakítottak ki. A vizelet nagy arányban tartalmaz foszfort, ami a talajba szivárogva az eltört kerámiába szivárgott a máz alá és elkezdte azt megbontani, tönkre tenni, így az ilyen állagú töredékekről elmondható, hogy bizonyosan az istállók környékéről származnak a felső rétegekből. A mintát úgy választottuk ki a töredékből, hogy a talpkarima fölött több helyen megmaradt, a csésze belsejében a virágot körülvevő kék körből kerüljön a csiszolatba. Nagyon sokáig kerestük, mire megtaláltuk, de legnagyobb meglepetésünkre nem olyan formában, mint ahogy azt az előző festékrétegeknél. Sem elkülönülő festéksáv, sem pedig világító festékanyagszemcsék nem látszottak (7. kép). A máz alsó rétegét vizsgáltuk a műszerrel, ott, ahol a máz összefolyik a kerámia felületével. Itt kobaltitot találtunk a mázban. A kobaltit jellegzetessége, hogy kis mennyiségű arzénnal fordul elő, melyet szintén megtaláltunk az anyagösszetételben. A kínai mintát utánzó sötétkék festésű (V.2012.91.1. számú) töredéknél ugyanígy az arzént megtalálva tudtuk bemérni a kobaltitot, amely szintén nem látszott a felvételen, ahogy itt sem. Korábban említettem, hogy természetes állapotban, a bányászott alapanyagok szennyezettek. Mivel tudjuk, hogy a kobalt arzénnal együtt szokott előfordulni, ezt a geológiai tapasztalatot felhasználva tudunk eredményt elérni. A négy maradék csészetöredéket két csoportra bonthatjuk: az egyik forma szerint a perzsa csészék közé sorolható, de mázuk alatt színes festék látható, mely befedi az egész csésze felületét (1. tábla, 7-8). A másik csoportnak nem ismerem magyarországi ismertetett párhuzamát. Anyaguk nagyon porózus, mázuk csillogó és vastag, máz alatti festésük pedig sötétkék (1. tábla 9—10). A V.2012.91.1. számú peremtöredék kínai mintát utánoz, gyümölcsöt levélágyon. Festése fehér alapon kék, a perem körül dupla kék sáv látható. Máza nagyon élénk csillogó, kifejezetten jó minőségű, a vizsgálatok alapján ólmos. Valószínűleg magasabb hőmérsékleten, 1000°C körül égethették ki. A máz és alatta a jól elkülönülő engób réteg vastagsága 300 pm körül alakul (8. kép). A kerámia testében ón és ólomszemcsék láthatóak elszórva. Mennyiségük nem elegendő ahhoz, hogy direkt belekeverésre gondoljunk, viszont a műhelyben belejuthatott a kerámia anyagába, ami azt jelenti, hogy a fazekasműhelyben olyan edényeket használtak, amelyekbe ón és ólom is került. Emellett nem tartották fontosnak, hogy tökéletesen kitisztítsák az edényeket, amikor a kerámia anyagát keverték össze, mivel valószínűleg ez nem befolyásolta a fajansz előállításának a folyamatát. Ilyen kis mennyiségnél még nem változik az égetési hőmérséklet. A V.2012.91.9. számú töredék szintén világos csillogó mázú (1. tábla 9), porózus anyagú. Festéke máz alatti, melyen mélykék, kissé elmosódott minta látható. Kivételes a töredék azért is, mert egy madár töredékes ábrázolása látható a 351
