Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
V. Archeometria - Zay Orsolya: Egri, hódoltság korabeli porcelán- és fajansztöredékek vizsgálata régészeti szemmel és SEM-EDS módszerrel
Zay Orsolya: Egri, hódoltság korabeli porcelán- és fajansztöredékek vizsgálata régészeti szemmel és SEM-EDS módszerrel felületen. Kínai mintákat utánozva elképzelhető a madár megjelenése, de a madár eléggé elnagyolt, egyáltalán nem hasonlít a kínai aprólékosan kidolgozott mintákra. A peremtöredék anyagáról és a mázról is elmondható, hogy nagyon kvarcos (9. kép). A kerámia anyagában szinte alig látunk kötőanyagot, csupán egy kevés frit fedezhető fel a felvételen. Alumíniumtartalma is igen alacsony, ami az agyag 10% alatti arányára utal. A kerámia anyaga és az engób alig olvadt össze, ami talán az alacsonyabb égetési hőmérsékletre utalhat. A szerkezeti képről elmondható, hogy nagyon hasonlít az előző töredékre (1. tábla 10). A másik csoport két töredéke (У.2010.69.1. és V.2012.125.1. számúak), formára és ránézésre nagyon hasonlít a klasszikus perzsa csészékre, eltérést a színe mutat. Az egyik csésze a máz alatt zöld festésű (1. tábla 7), a másik talptöredék kívül zöld, a talpkarimán belül pedig barnára festették (1. tábla 8). A színeket feltételezésünk szerint a szokásos anyagokkal állították elő, így a zöldet rézzel, a lilásat pedig mangán anyagba keverésével érték el. Ez a vizsgálatok során bizonyítást is nyert. A kerámia anyagszemcséinél jól látszik, hogy a szilikátszemcsék nagyon sarkosak. Természetes állapotban nem így néznek ki, tehát a szilikáton az előzetes feldolgozás során őröltek, hogy kisebb szemcseméretet kapjanak (10. kép). Az ismert 766 egri töredék körülbelül fele fajanszedény. Ehhez a számhoz képest a tíz vizsgált darab természetesen kevésnek tűnik. A kiválasztott minták között viszont vannak már ismert csoportok, melyek összetétele pontosításra szorult. A tíz mintadarab az eddigi kisszámú vizsgálathoz viszonyítva nagy mennyiségű információt szolgáltat számunkra. Az anyagvizsgálattal alátámaszthattuk, hogy nem létezik „félporcelán”, illetve „félfajansz”, mivel összetétel és szerkezet szempontjából ilyen változatokat nem tudunk elkülöníteni. A kapott eredményekkel alátámasztható az is, hogy kétféle csoport különböztethető meg: az anatóliai fajanszok és az összefoglaló néven perzsa fajansznak nevezett csoport. Az anatóliai fajansz kifejezést azért használtam az izniki helyett, mivel nem lehet jelenleg kizárólagosan bizonyítani, hogy a vizsgált öt darab mind Iznikben készült, csak négy darabnál bizonyítható szinte biztosan. Az ötödik csészecsoportnál valószínűsíthető, de további vizsgálatok szükségesek, valamint az izniki műhelyek anyagának feldolgozása és az eredmények összevetése. A perzsa fajanszok gyártóműhelyeit egyelőre nem sikerült azonosítani, de azt így is láthatjuk, hogy ebben a csoportban igen nagy különbségek vannak az anyagösszetételben, készítéstechnikában és a díszítésben. Tehát a vizsgálatok számának növekedésével minden bizonnyal tudunk majd pontosabb meghatározást is adni a jelenleg „perzsa fajanszaként aposztrofált, igen széles skálán mozgó fajanszcsoportra. 352
