Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
V. Archeometria - Zay Orsolya: Egri, hódoltság korabeli porcelán- és fajansztöredékek vizsgálata régészeti szemmel és SEM-EDS módszerrel
Zay Orsolya: Egri, hódoltság korabeli porcelán- és fajansztöredékek vizsgálata régészeti szemmel és SEM-EDS módszerrel Satellite ©Tescan DATE: 03/21/13 1 mm 7. kép: A V.2012.91.2. számú töredék vizsgálata (Készült: ELTE TTK, Kőzettan-Geokémiai Tanszék) Satellite ©Tescan DATE: 10/29/13 2 mm 8. kép:A V.2012.91.1. számú töredék vizsgálata (Készült: ELTE TTK, Kőzettan-Geokémiai Tanszék) magukkal a bevált módszereket is. Természetesen az is lehetséges, hogy nem feltétlen izniki műhely terméke a csoport. Viszont mindenképpen fontosnak tartom kiemelni ezt a csoportot, mert a kerámia anyagösszetétele és szerkezete megegyezik az izniki edények és csészék összetételével és képével. A máz és az engób nagyon összeolvadt, így egy átmeneti réteg látható a két réteg között. A kerámia káliumos-nátriumos földpátot tartalmaz, szerkezete megegyezik a többi izniki töredék felépítésével. Egy apró eltérés látható: a kötőanyag nem kristályosodik ki, mint a többinél, aminek oka lehet a gyorsabb kihűlés, de adódhat a tárgy méretéből és a kemencebeli elhelyezkedéséből is. A mintázat és a szerkezet miatt feltételezésem szerint ez a csoport is inkább az izniki körhöz kapcsolható. Természetesen további vizsgálatok szükségesek a kérdés tisztázására. Ha a csoporthoz tartozó, de más lelőhelyről előkerült töredékeket is meg tudnánk vizsgálni a későbbiekben, valamint az izniki ásatások csészetöredékeit is közölnék, akkor biztosabb képet alkothatnánk a csoport származásáról. Az utolsó, izniki körhöz tartozó, V.97.20.74. számú csésze szintén a vörös szín miatt került a vizsgálandó töredékek közé (1. tábla 5). Mivel kívül teljesen barnás-vörös színű, így valószínűsítettük, hogy Iznikben készült töredékről van szó. Az összetételi kép az izniki edénytöredékekhez hasonlít, ahol szintén nincs jól elkülöníthető engóbréteg. A mázon üvegkorrózió nyomai láthatóak, melyek a külső oldalon szabad szemmel is jól kivehetőek. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a különféle színek hogyan jelennek meg a fotókon. A külső oldali vöröses-barna színnél a következő látszott: sűrű réteg, mely jól elválik a kerámiától (5. kép). Az összetétel alapján ez nem engób, hanem egy színezett frit. A frithez adtak vasoxidot egy kevés ólommal, ami összeolvadt az égetés során. Teljesen hiányzott belőle az alumínium, tehát nem volt benne agyag. Kötőanyagot nem találni, ahol összeértek a kvarcszemcsék, ott olvadt össze a frit. Ennek a keveréknek már a felvitel során is az eredeti színét látjuk, nem úgy, mint az engóboknál. A kék színt a belső oldalon kobalt hozzáadásával érték el, de a már korábban megszokott engóbbal találkozunk. Perzsa csészék A következő vizsgált töredék az általam felállított skála végpontja. Olyan csészetöredéket választottam ki, amelyet általánosan a perzsa fajansztöredékek közé sorolunk. A V.2012.149.1. számú csészetöredék átmérője közel 4 cm (1. tábla 6). wA talpgyűrűje maradt meg, a csésze oldala körben letört. Ennél a típusnál szinte mindig így találjuk meg a töredékeket, ugyanis a csészetípus anyaga nagyon porózus, az oldalfal pedig igen vékony. Maga a talpgyűrű is igen vékonyra van kiképezve. Belül minden esetben egy jellegzetes virágot láthatunk, kékkel festve. A talpkarimán belül, a csésze alján, ez egri anyag mindegyikén perzsa utánzójegy látható. Többféle formát festettek fel a csésze aljára, de a virágos festésű csoport összes darabján találtam valamilyen kínai vagy arab írást utánzó jegyet. Ennek a töredéknek az esetében kék téglalapban arab írást utánzó jeleket látni. Az írást megvizsgálta dr. Sudár Balázs turkológus,47 aki feloldhatatlannak tartja a képet, tehát ezt is az utánzó jegyek közé sorolhatjuk. 47 Köszönettel tartozom dr. Sudár Balázsnak a kalligrafikus írásképek feloldásában nyújtott segítségéért. 350
