Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
V. Archeometria - Zay Orsolya: Egri, hódoltság korabeli porcelán- és fajansztöredékek vizsgálata régészeti szemmel és SEM-EDS módszerrel
Zay Orsolya: Egri, hódoltság korabeli porcelán- és fajansztöredékek vizsgálata régészeti szemmel és SEM-EDS módszerrel Satellite ©Tescan DATE: 10/29/13 1 mm Satellite ©Tescan DATE: 03/21/13 200 um 5. kép: A V.97.20.74. számú töredék vizsgálata 6. kép: A V.2012.149.1. számú töredék vizsgálata (Készült: ELTE TTK, Kőzettan-Geokémiai Tanszék) (Készült: ELTE TTK, Kőzettan-Geokémiai Tanszék) A V.2012.147.1. számú fajansztöredék már egy csésze volt (1. tábla 3). Az első két tárgyról bebizonyosodott, hogy az izniki fazekasműhelyhez kapcsolhatóak. Kérdés, hogy csészék közt is találunk-e olyat, amely Iznikben készült. Két csészén az izniki műhelykörzethez kapcsolható, máz alatti vörös festés jelent meg. A csészéből egy oldaltöredék maradt meg, melyen kívül, a perem alatt kék vonal fut körbe. A csésze oldalán virágmotívum látható, s a virágok szétálló ágacskáin vörös, pötty alakú festéssel jelenítették meg a virágok fejét. Az itt megjelenő úgynevezett bóluszvörös szín, valamint a vörös festés határozott kidomborodása miatt feltételeztem, hogy a csésze Iznikből származik. A felvételen látható (4. kép), hogy a kerámia anyagösszetétele nagyon hasonlít mind a két fentebb elemzett töredékre. Korongolási sáv nem látszik, talán azért, mert ez a kerámia sokkal vékonyabb, mint az előző kettő. Máza leginkább az első töredék mázára emlékeztet. Összetételében a máz azért érdekes, mert ónt nem találtunk benne. Ha volt is, akkor valószínűleg az a probléma lépett fel, mint Fethi Okyar és kutatótársai vizsgálatában: a kis mennyiség miatt a SEM-EDS módszerrel nem mindig mutatható ki, ha a csiszolat épp olyan sávot vágott, melybe nem esett bele közvetlenül jól látható ónszemcse.45 A kerámia felületén, a máz alatt közvetlenül két festékréteget találtunk, a feketét és a vöröset (4. kép). A fekete csíkjánál azonban csak krómot és rezet lehetett kimutatni. Ez a két szín zöldet szokott adni, azonban arra irányuló vizsgálatokat nem találtam, ahol azt vizsgálták volna, milyen anyagból lehet még feketét előállítani fajansz felületén. A kéket egyáltalán nem sikerült a mintába belevennünk, de a szakirodalom alapján azt kobaltból állították elő.46 Színe a felhasznált kobalt mennyiségétől szokott függeni. A vörös festékrétegben egyértelműen vasat találtunk, továbbá hematitot és alumíniumot. Az alumínium jelenléte azt mutatja, hogy a vörös festéket agyaggal keverték, tehát nem máz alapú festékről van szó, ahogy az eddig vizsgált többi színezéknél, hanem egy agyag alapú festékről, vagyis engóbról. Ebben a töredékben több teljesen gömb alakú szemcsét is felfedeztünk. Az összetevők alapján Bendő Zsolt és Szakmány György úgy gondolja, hogy apatitot találtunk, amely kalciumot és foszfátot tartalmaz. Általában állati csont, fog, vagy ürülék felhalmozódásával képződik. A gömbök átmérője 20—25 pm körül mozog (7. kép). Valószínűleg a kvarchomokkal került be, mint szennyeződés a máz és kerámia határára. A következő csészetöredék (V.2012.91.2. számú) egy olyan csoport tagja, melyet a magyar kutatásban megtalálhatunk több lelőhelyen is, de eddig nem különítették el. Egerben 37 ilyen csészét találtam, melyek jellemzője, hogy szürkésfehér alapúak, s a máz alatti festés sötétkék. A mintázat miatt figyeltem fel a csoportra, mivel nem kínai motívumokat utánoz, hanem kifejezetten a négyvirágos stílus leegyszerűsített, de jól felismerhető virágait és elemeit. A V.2012.91.2. számú virágos csészetöredék ólommázas (1. tábla 4), de van eltérés az előző két csészéhez képest. Itt megjelenik az engóbsáv, valamint a máz is vastagabb. A máz összetétele megegyezik a V.2012.91.1. számú perzsa oldaltöredék (1. tábla 10) mázával. Mivel elég kevés töredéket vizsgáltak, a pontos magyarázatot egyelőre nem ismerjük a máz hasonlóságára. Lehetséges, hogy a mázösszetétel receptjét felhasználták több helyen, mivel jól bevált, így az áttelepített, bevándorolt mesterek vitték 45 Okyar et al. 2004: 430. 46 Atasoy-Raby 1989: 50. 349
