Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
V. Archeometria - Zay Orsolya: Egri, hódoltság korabeli porcelán- és fajansztöredékek vizsgálata régészeti szemmel és SEM-EDS módszerrel
Zay Orsolya: Egri, hódoltság korabeli porcelán- és fajansztöredékek vizsgálata régészeti szemmel és SEM-EDS módszerrel DATE: 03/21/13 500 um HV: 20.0 Satellite ©Tescan Satellite ©Tescan DATE: 03/21/13 1mm 3. kép: A V.2012.141.1. számú töredék vizsgálata (Készült: ELTE TTK, Kőzettan-Geokémiai Tanszék) 4. kép: A V.2012.147.1. számú töredék vizsgálata (Készült: ELTE TTK, Kőzettan-Geokémiai Tanszék) hatunk a képen. A máz alatt, a kerámia testében két réteget láthatunk. Kétféle mázat találtak a külföldi kutatók:39 az egyik a perzsa fajanszokra jellemző, a másik az izniki típusú. A perzsa fajanszoknál a már említett ólom-alkáli mázakról beszélhetünk, melyben megtalálható a növényből vagy a sivatagi kőzetekből nyert szóda. így a legnagyobb arányban ólom-oxid (PbO), nátrium-oxid (Na20), valamint mész, kálium-oxid, magnézium fordul elő. Az izniki ezzel szemben igen tisztának minősül, 1.5% mész és kálium van benne, emellett 1% alatt találunk alumíniumot, és csak 0,5% a vas és a magnézium aránya.40 Ez utóbbi jól látható az általunk vizsgált fajansztöredék mázán is. Az előző izniki töredéknél is megjelent a máz és a kerámia közt egy elmosódottabb sáv. Itt azonban határozottan elválik a belső szerkezettől. Ennek oka a Julian Henderson és Julian Raby által említett technikai megoldás. Az edény megformálása után száradni hagyják azt, majd a festés előtt egy jól iszapolt réteggel vonják be a felületet, melynek anyaga megegyezik a kerámiáéval. Tehát egy vasmentes engób látható az általunk készített felvételen is (3. kép). A kerámia összetétele ugyanolyan, mint az első töredéknél. Különbség a kvarcszemcsék körüli olvadéknál látható (ezek a világosabb foltok a szemcsék körül), ugyanis ennél a darabnál kicsit több frites olvadék veszi körbe a szemcséket. Ez a kemencén belüli égetéssel is összefügghet, ugyanis egy kemencén belül 100-150°C-os eltérés is elképzelhető. Alapvetően nagy eltérés a két kerámia alapanyaga és máza között nem látható. Ahogy többször említettem, a töredékek kinézete és festése alapján ezeket a darabokat izniki fajansznak tartom. Ezt a külső hasonlóságok mellett a külföldi archeometriai kutatások is alátámasztották. Több izniki stílusú kerámiát kutattak már úgynevezett Raman spektrográfiával, XRD és SEM módszerrel is.41 Általában elmondható, hogy a kvarckristályok mérete 20-50 pm körül mozog, de vannak kivételek, melyek 100-200 pm-esek is lehetnek, de ez ritkán fordul elő.42 Az izniki kerámiák anyagában a legmagasabb a szilikátok aránya (70% körül), emellett nátrium és kálimoxidok találhatóak, valamint az edény anyaga is tartalmaz ólomoxidot (PbO).43 Ezt az alacsonyabb égetési hőmérséklet miatt adták az alapanyaghoz, így 900-1000°C körül égethettek Iznikben. Eltérés még a többi kerámiától, hogy nagyon alacsony az alumínium (A1203) és vas (FeO) tartalmuk. Az alumínium alacsony arányát (1-2%) az okozza, hogy a keverékben 10% mindössze a fehéragyag aránya a kvarchoz és a frithez képest. Vasat a környéken nyerhető fehér anyag eleve keveset tartalmaz, de ezt a mennyiséget szándékosan tovább csökkentették az anyag akár többszöri átszűrésével, így az izniki fajanszban 1% alatt marad a vastartalom.44 Emellett az első két töredék SEM-EDS felvételét összehasonlítva a példaként felhozott vizsgálatok ugyanilyen képeivel, a fajansz struktúrája közel megegyezőnek mondható, így az előzetes feltételezést, hogy a kiválasztott első két töredék izniki, úgy gondolom a felhozott külföldi vizsgálatok is alátámasztották. 39 Atasoy-Raby 1989: 51; Okyar et al. 2004: 430. 40 Okyar et al. 2004: 430. 41 Szilágyi 2011: 499. 42 Okyar et al. 2004: 424. 43 Atasoy-Raby 1989: 51. 44 Okyar et al. 2004: 430. 348
