Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
V. Archeometria - Zay Orsolya: Egri, hódoltság korabeli porcelán- és fajansztöredékek vizsgálata régészeti szemmel és SEM-EDS módszerrel
Zay Orsolya: Egri, hódoltság korabeli porcelán- és fajansztöredékek vizsgálata régészeti szemmel és SEM-EDS módszerrel Satellite ©Tescan DATE: 03/21/13 2 mm Satellite ©Tescan DATE: 03/21/13 2 mm 1. kép: A V.97.20.81. számú töredék vizsgálata (Készült: ELTE TTK, Kőzettan-Geokémiai Tanszék) 2. kép: A V.2012.141A. számú töredék vizsgálata (Készült: ELTE TTK, Kőzettan-Geokémiai Tanszék) képen látható az edény máza, és a kerámia összetétele, morfológiája is. A máz vastagsága 0,078 mm és 0,16 mm között változik, ami átlagos mázvastagságnak mondható (1. kép). Egy kvarcos-frites kerámiát látunk, melyben a nagyjából 10%-nyi agyagnak csupán összetartó szerepe van a nagy mennyiségű frit mellett. A képen a kerámia testében látható szürkés szemcsék mind kvarcszemcsék, melyeket a fehéren világító összetartó anyag, az összeolvadt agyag és frit vesz körül. A mázon belül halvány foltok látszanak, melyek fel nem oldódott összetevők maradványai. A máz fokozatosan összeolvadt a kerámia testével, így láthatunk egy átmeneti sávot a máz és a kerámia teste között, ahol a máz körülveszi a kvarcszemcséket. A mázban elszórtan ónszemcséket találtunk. Feltételezésem szerint ez egy fehér alapú izniki edény oldaltöredéke. Tudjuk, hogy az izniki mázban kis százalékban ón található. Azért kis mennyiségben, mert ez még a máz átlátszóságát nem befolyásolja.36 Fethi Okyar és kutatótársai a SEM-EDS módszerrel nem is fedezték fel a szemcséket a vékonycsiszolaton, ezek csak a WDS, tehát a hullám diszperzív módszerrel voltak kimutathatóak.37 Az egri töredéken látszódott néhány ónszemcse, de a felfestett mintázat láthatóságát nem zavarja semmi a mázban. A kerámia testében két réteget különítettünk el. Kétféle értelmezése lehetséges a máz és a kerámia teste közötti sűrűbb, tömörebb sávnak: egyrészt a kerámia korongolt, így a tömörebb réteg az edény készítése során jöhetett létre. A másik lehetséges magyarázat szintén a készítési technikából adódik: az edényt megformálása után száradni hagyják, majd a festék felvitele előtt bevonják a felületét egy még jobban átszűrt, kicsit hígabb anyaggal, mely összetételre megegyezik a kerámia anyagával. így egy fehér engóbréteget visznek fel, hogy festeni tudják az edényt. Az edény testében is találunk ónszemcséket. Nagyon elszórtan helyezkednek el, így a vékonycsiszolat alapján nehéz eldönteni, hogy szennyezés volt, vagy direkt tettek a cserépbe is ónt. A V.2012.141.1. számú edénytöredék (1. tábla 2) előzetes feltételezésünk szerint szintén az izniki edények közé tartozik. Nagyjából háromszög alakú, méretei: 5,5x,5x7 cm. Alapszíne zöldes, nem tiszta fehér, mint az előző darabé. Rajta a minta elég kicsi a pontos behatároláshoz, de valószínűleg Rümi virágmotívum része lehetett.38 A zöldes szín az egész felületet bevonja, a fekete kontúr közt a virágtöredék színe is zöldes, így az anyagvizsgálatra kellett hagyatkoznunk a szín pontosabb megállapításánál. Eredetileg feltételeztem, hogy a színe kékes volt. A festékszemcsék a mázban találhatóak meg, ami az ólmos máz viselkedése miatt válik érthetővé. A festés itt is máz alatti, de a folyós anyagban égetéskor a festékszemcsék elmozdultak, ezért találjuk meg azokat a máz sávjában. Itt nem látszik olyan éles határ a festésnél, mint az előző darabnál, de a festékszemcsék itt is sávosan jelennek meg (2. kép). A szemcsékben ólmot és antimont találtunk. A fekete előállításához az antimon magában nem elegendő, de ahogy látni fogjuk a V.2012.149.1. töredéknél is, a festék nem mindig csak a világító szemcsékben keresendő. A máz vastagsága megegyezik az előző töredék mázával, így 0,1 pm körül mozog. A máz reakcióba lépett az edény testével és összeolvadt azzal, amit jól lát-36 Okyar et al. 2004: 430. 37 Okyar et al. 2004: 430. 38 Birol-Derman 2004:185. 347
