Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)

V. Archeometria - Véninger Péter: Török kori cseréppipák néhány készítés-technológiai megoldása

Véninger Péter: Török kori cseréppipák néhány készítés-technológiai megoldása Egy sajátos, gyűrött felületű pipa készítése kapcsán tett megfigyelések Az egri vár feltárásai során előkerült pipák4 5 között több olyan is található, aminek a sajátos felülete zavarba ejtően eltér a megszokott pipákétól. Világosszürkére égetett mázatlan pipák, pecsételt díszítéssel. A V.2010.76.10. számú pipa fejének felülete leginkább arra emlékeztet, mint amikor egy aszalt gyümölcs felülete megszáradva összegyűrődik (1. tábla 1). Ezen a fej részen két oldalt egy-egy nagyobb virágminta látható a felületből kiemelkedő, de meglehetősen bizonytalan körvonalakkal. A V.2010.81.15. számú pipa más típusú, de hasonló megoldású virággal rendelkezik, nem ennyire gyűrött felületű, de ugyanaz a jelenség figyelhető meg rajta (1. tábla 2)? A pipák készítése a következő módon történhetett: Egy fazekas hozzájutott egy olyan mázas(!) pipához, amelynek a kéményén kétoldalt egy-egy domború virág volt, valami hasonlóhoz, mint a 2010.81.21. számú pipa (1. tábla 3).6 A korabeli mázas pipákon rendszerint átlátszó okkersárga vagy zöld máz volt. Mivel ekkor a mázak (a ma megszo­kotthoz képest) meglehetősen folyósak voltak, ezért a kiemelkedő részeken mindig vékony réteget alkottak, a minta mélyebb részén, ahová befolytak, természetesen vastagabbat. A máz valójában a kiemelkedő minta finom részleteit eltüntette. (Ne felejtsük el, hogy a pipák kis méretű kerámiák, emiatt a máz nagyjából 1 mm-es vastagsága is jelen­tősnek számít.) A máz átlátszósága miatt ez a jelenség ugyan szemmel látható, de nem zavaró. (Ha használtak volna fedőmázakat a pipák készítésére, akkor ugyanezen a pipán már alig látnánk a domború mintát.) A fazekas puha agyag segítségével elkészítette a pipa két oldalának lenyomatát. A kapott negatív formát megszárí­totta, és kiégette. Az így kapott cserépforma alkalmas lehetett arra, hogy további pipákat készítsen. Úgy tűnik, hogy nem gondolt arra, hogy a domború díszű, mázas kerámiáról készült lenyomat (egy mázatlanhoz képest) rendkívül elmosódott lesz. A cserépformába préselt új pipákon a korábban ismertetett jelenség miatt alig le­hetett felismerni a virágot. Az eredeti pipához képest látványosan rosszabb minőséget kapott. Az így készített pipák motívumait már kevésbé igényesnek találhatta a fazekas, ezért megpróbálta megerősíteni, javítani a másolt virágmotí­vum gyenge lenyomatát. A virágokat alkotó mélyedéseket végigkarcolta a fazekas, hogy az elmosódó vonalakat határo­­zottabbá tegye. Az ilyen módon javított negatívba préselt pipán valójában két nyomot látunk egyszerre: a mázas pipa elmosódottan kiemelkedő virágmintáját, és a javításnál a negatívba karcolt vonalakat kiemelkedő vonalak formájában. A nyomok megfejtése azért nem könnyű, mert a domború mázas kerámiákat a valóságban csak a rajta a levő színes átlátszó mázzal együtt látjuk.7 Ezért rendkívül furcsa ugyanezt a sajátos felületet mázatlan pipán látni. Mázatlan pipán csak éles körvonalú mintákat kéne látnunk. Ráadásul a felismerést nehezíti a pipa negatívjába karcolt vonal is, ami az éleken futó domború vonalként jelenik meg a kész pipán. Az egyik pipán levő gyűrt felület oka az lehet, hogy az agyag, a negatív készítés közben hajlamos meggyűrődni. A gyakorlott fazekas erre számít, és úgy alakítja az agyagot, hogy ne gyűrődhessen. Ha a felület mégis meggyűrődik, akkor új negatívot készít, hiszen gyűrött negatívból természetesen gyűrt hatású pipa készül. Elképzelhető, hogy gya­korlatlanság, vagy sietség miatt nem készült új negatív. A pipa készítése kapcsán többek részéről felvetődött az a gondolat, hogy cserépformák készítésénél „két zsugoro­­dásnyival” kisebb kellene, hogy legyen a pipa. Márpedig ez a néhány pipa átlagos méretű. Ez a felvetés jogos, és meg­válaszolása további kísérleteket igényel. A pipa, mint új tárgy által felvetett technikai problémák A következőkben a pipákat egy kicsit szokatlan módon, a technológia nézőpontjából bemutatni. Közismert, hogy a pi­pák formára és technológiára nézve is igen változatosak. A formai változatosság oka az, hogy a pipákat sok kis műhely­ben készítették, és egy mester is igyekezett sokféle pipát készíteni. De vajon mi az oka a technológiai változatosságnak? Kiindulva például az Egerből közölt több ezer darab cseréppipa változatosságából, a technológia sokszínűsége elgondolkodtató. Valószínűnek tartom, hogy a technológiai változatosság oka az, hogy a pipák készítésénél nincs egy olyan technológiai sor, ami az összes többihez képest látványosan jobb lenne. Ez önmagában nem tűnik jelentős meg­állapításnak. Ha más kerámiákkal hasonlítjuk össze a pipák helyzetét, akkor feltűnhet az, hogy ez a rendkívüli tech­4 DIVE gyűjteményében. A továbbiakban a számok az itteni gyűjtemény leltári számaira vonatkoznak. 5 Közölve: Varga 2011: Kát. 133. 6 Varga 2011: Kát. 118. 7 A restaurátorok találkoznak a jelenséggel, amikor egy mázas tárgy ismétlődő mintájának kiegészítéséhez negatívot készítenek. Leggyakrabban kályhacsempék kiegészítésénél jellemző. A minta elmosódottsága ugyanúgy jellemző, mint a pipákon. 337

Next

/
Thumbnails
Contents