Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Nagy Balázs: A Tettye téri reneszánsz villa és a 2009. évi megelőző régészeti feltárás ereményei (Pécs, Baranya megye)
Nagy Balázs: A Tettye téri reneszánsz villa és a 2009. évi megelőző régészeti feltárás eredményei (Pécs, Baranya megye) Az épületre és környékére vonatkozó források A feltárások eredményeinek értelmezéséhez fontosnak tartottuk az idevonatkozó forrásértékű adatok összegyűjtését, melyeket az alábbiakban kívánunk ismertetni. A legrészletesebb adatokat a korabeli hiteles írott források és a térképészeti felmérések adták, mindezek mellett a képzőművészeti alkotásokban rejlő művészettörténeti vonatkozású információknak a tartalmi lehetőségét is vizsgáltuk. írott források Az első és egyben a legkorábbi írott forrás 1536-ból származik. Oláh Miklós Hungáriajában a következőket írja a környékről: „Van egy püspöki kert a mondott hegy északi oldalán, ahol forrás buzog, melynek folyása a város felé haladtában mintegy negyven malmot forgat sorjában.”13 A következő írott forrás 1649-ből származik. A forrás Hoffmann Pál menekült pécsi püspök kánoni kivizsgálási jegyzőkönyve. A jegyzőkönyvben megszólított második tanú, Mohátsy György őrkanonok 1649. május 17-én az alábbiak szerint fogalmazott: „A gyönyörű püspöki palotát a kerttel együtt muzulmán szerzetesek lakják.”14 15 A következő írott forrás egy adománylevél, amely 41 évvel később, 1690. június 20-án kelt. Az adománylevélben az idetelepült gróf Vecchy Gábor tábornoknak ajándékozott területek részletes felsorolása is szerepel, melyek között a Tettyéről a következőket írták: „A budai kapun kívül adok ő excellenciájának a hegy tövében, ahol egy nagy kőépületnek romjai állnak, a malmokig terjedő és tisztán fölismerhető természetes határjelektől körülvett 2-3 holdnyi területet, mely annak előtte török remetéké volt, kik a nagy romokban laktak és e völgysíkságot bírták.”is Még egy írott forrást kell említenünk, mely ugyan nem a reneszánsz villát, hanem sokkal inkább a környezetét mutatja be. A forrás 1701. augusztus 12-én íródott, miszerint: „[...] Vecchy és neje a török kiűzése után az udvari kamarától örökös joggal megkapta a Tettyét a puskaporos malomnál, az kellemes kerttel és a Tettye vízfolyásán álló malmok vízjogával.”16 A fentiekben említett puskaporos malom 1714. június 11-én ismeretlen okból kifolyólag felrobbant.17 Térképészeti felmérések, ábrázolások A Tettyét és környezetét több térképen is megörökítették, melyekből a következőkben kettőt kívánunk ismertetni. Kiemelten fontosnak tartjuk Pécs város felszabadítása kapcsán az 1664-ben készült rézmetszet térképeket, melyek a Tettye patak mentén működő malmokat is feltüntetik. A térképek jellemzően fordított tájolásúak. A Tettye patak folyásának északi felén minden esetben megtalálhatjuk a puskaporos malom feliratát (Pulfer Mühl). Érdekességként megemlítjük, hogy a lőpor malommal szemben álló épület (derviskolostor) tetejét a török félhold díszíti, mint ahogy ezeken a térképeken azt a török templomok, rendházak esetében figyelhetjük meg. Bár ezek a térképi ábrázolások meglehetősen sematikusak, ennek ellenére a város egykori jellemzőit pontosan szemléltetik.18 A következő térkép Eisenhut György felmérése nyomán, 1780-ban készült. E térkép talán a legrészletesebb és a legjobban kidolgozott, ami a vizsgált területről készült. A térkép jobb oldalán egy jelkulcs látható: „a” betűvel a Tettye patak forrását, „b” betűvel a lőpormalom maradványait, „c” betűvel pedig a reneszánsz villa romjait jelölték. A villát U-alakú épületként tüntetették fel. A lőpor malmot négyszögletes, zárt udvarú épületként ábrázolták, amelynek sarkain négyszögletes kiszögelések találhatók.19 13 Oláh 1985: 40. 14 Márfi (főszerk.) 1996: 85. 15 Cserkuti 1909: 3. 16 Cserkuti 1909: 5. 17 Baronek-Kraft-Mohácsi 2000: 26. 18 Varga 2009:107,138,173. 19 Farbaky 2002: 69. kép. 305
