Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Szörényi Gábor András: Késő középkori fa-földszerkezetes külső védművek a sajónémeti vár ásatási eredményeinek tükrében
Szörényi Gábor András: Késő középkori fa-földszerkezetes külső védművek a sajónémeti vár ásatási eredményeinek tükrében 3. kép: Tabor külső védműve a garsi vár előterében. Összesítő felszínrajz az ellenséges túzirány jelölésével (Eibner 1973:113, 2. kép nyomán) 1485-ben azonban ismét feltűnt a „castello Nempthy”, amikor a Kazai kakas és Lorántíy családok pereskedtek érte és tartozékaiért. Ennek nyomán felmerülhetne a vár kései használata is, illetve cáfolná az erősség szisztematikus szétbontását az ostrom utáni években. Ugyanakkor ezen oklevél kapcsán mégis feltételezhető, hogy az nem a várhegy tetején lévő erősségre és külső védművére utalt, hanem inkább a Tündér-parton keresendő nemesi udvarházra. Erre enged következtetni, hogy a huszita várat egyértelműen fortaliciuniként nevezi a két már említett 1460-as oklevél, míg ez a kései dokumentum viszont castellummX ír. Bár a két fogalom egymás szinonimája volt, tehát elvileg ugyanazon objektumra, objektum típusra is utalhatnának, mégis mivel a 15. század közepi felvidéki huszita erődítéseket általánosan fortaliciunrcvak nevezték a korabeli okleveles források, talán elfogadhatjuk, hogy Sajónémetiben is külön építményt jelöltekfortaliciumként és castellum ként.25 Egy huszita ötlet - előretolt védmű az ellenséges támadás vonalában A Sajónémetiben feltárt előretolt külső védmű egy, a 15. század folyamán Közép-Európában széles körben elterjedt, de eleddig alig kutatott hadászati újdonság. A néhány, ez idáig feltárt párhuzam alapján összefoglalhatóak e védműtípus általános jellemző jegyei. A legjobban vizsgált példa Alsó-Ausztriában, a Gars vára melletti Tabor védműve (3. kép). Maga a földrajzi helynév is beszélő, hiszen jelzi, hogy egy, a vártól független külső védőműről van szó. A feltáró Alexandrine Eibner a németi védműhöz közel hasonló alapterületű, kerek palánkfal cölöpárkát találta meg, mely rövid szakaszon, a fővár felőli oldalon, bejáratot alkotva megszakad. A védett zónán belül egy kisebb, négyszögletes épület nyomait is azonosították. A támadási irányba, a cölöpárokkal koncentrikusan, 2-3 m távolságban egy további palánkfal alapozási árka is fut, 25 Koppány 1999: 16,186. 283
