Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Szörényi Gábor András: Késő középkori fa-földszerkezetes külső védművek a sajónémeti vár ásatási eredményeinek tükrében
Szörényi Gábor András: Késő középkori fa-földszerkezetes külső védművek a sajónémeti vár ásatási eredményeinek tükrében 4. kép: Msténice 1. számú külső védmüvének összesítőfelszínrajza, az ellenséges tűzirány jelölésével (Nekuda 1985:66, 96b. ábra nyomán) külső oldalán árokkal. A leleteket a 14-15. századra keltezték, megjegyezve, hogy hasonlóságot mutatnak a közeli csehmorva területek kerámiaanyagával.26 A garsi Tábortól mindössze 60 km-re északkeletre, Morvaországban, Msténicében Vladimir Nekuda folytatott feltárásokat. A völgyben fekvő erődített udvarház (cseh nyelven tvrz, német szakirodalomban Feste) fölé emelkedő fennsík peremén helyezték el a két előretolt védművet, úgy, hogy azok a castellum számára beláthatatlan plató területét pásztázhatták. Az 1. számú külső védmű feltárásán egy kettős cölöpárokra bukkantak. A külső, egy kör alaprajzú palánk nyoma, míg a belső cölöpsor patkóformájú, a castellum felé nyitott és az ellenség, azaz a fennsík irányába zárt. A palánkokon túl, ugyancsak a támadási irányba dupla árok és sánc védte még félkörívben az objektumot (4. kép). A 2. számú védmű belsejét egy kör alakú sánc övezte, míg az ellenség irányába egy félkör alakú árok futott, ami a védett oldalon, azaz a castellum irányába fokozatosan megszűnt. Az 1. védműben megtalált vastag égett paticsréteg és a cölöpárokba beleégett fagerendák Msténice 1468-as ostromához, Hunyadi Mátyás hadjáratához köthetők.27 Sajónémetin kívül az egyetlen ásatással is kutatott magyarországi előretolt külső védművünk a Zagyvafő várának előterében található kis Kőasztal. Feltárói, Bodnár Katalin és Juan Cabello is hasonló eredményre jutottak, mint osztrák és cseh kollégáik. Bár csupán egyetlen kutatóárokkal vágták keresztbe az objektumot, megállapítható volt, hogy a támadási irányba egy sor sűrűn, egymás mellett elhelyezett cölöplyuk fut. Ezzel párhuzamosan, 1,7-2 m-re további cölöphelyeket is találtak, ami talán itt is egy dupla palánkszerkezetre enged következtetni, de ezt a csekély feltárási felület miatt nem lehet egyértelműen állítani. Az ásatók a kutatóárokban talált további rendszertelen cölöplyukak alapján itt is egy kisebb faépülettel számolnak a belső védett zónában. Maga a palánkfal a fővár felőli oldalon megszakadt, a garsi Táborhoz hasonlóan itt is egy bejáratot sejtetve (5. kép). A cölöplyukak által meghatározott oldalon megfigyelt vastag égett paticsréteg e helyszínen is ostrom eredménye: Zagyvafőt 1460-ban Hunyadi Mátyás foglalta vissza Andrisko és 26 Eibner 1973: 115-120,113 (2. ábra). 27 Nekuda 1985: 63-75,244; Placek 2007: 411-414. 284
