Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Szörényi Gábor András: Késő középkori fa-földszerkezetes külső védművek a sajónémeti vár ásatási eredményeinek tükrében
Szörényi Gábor András: Késő középkori fa-földszerkezetes külső védművek a sajónémeti vár ásatási eredményeinek tükrében S aj ónémeti stratégiai tényezői - a terep, a tűzfegyverek és az építők Kérdésként merülhet fel, hogy mi indokolta a sajónémeti előretolt külső védmű féloldalas védelmét? Miért nem veszi körbe a dupla palánkfalas rendszer és a meredekre faragott hegyoldal a teljes objektumot? A választ topográfiai vizsgálatok, illetve archív adattári anyagok adhatják meg. A vár topográfiai helyzetét tekintve egyáltalán nem túlzás állítani, hogy az kifejezetten optimális. Mind a mai napig 360 fokos szögben és nagyon messze belátható a teljes környék, így átlagos stratégiai érzékkel is könnyedén megfejthető az egyes védművek szerepe. Az erősség egy hosszanti, amorf, több csápszerű nyúlvánnyal rendelkező hegytömb nyugati ágán, sarkantyúhelyzetben található, három oldalról kimondottan meredek hegyoldalakkal övezve. A környező völgyekből, illetve a Sajó-folyó leszakadó partjából kiinduló hegyoldal 25-40 fokos dőlésszögű, de több helyen meghaladja a 40, sőt néhol az 50 fokos lejtést is (3. tábla 1). A negyedik, keleti oldal egy 190 m hosszú, és mindössze 15-25 m széles nyaktaggal csatlakozik a lassan továbbemelkedő központi hegy tömbjéhez. A keskeny nyaktag tulajdonképpen egy természetes folyosó, és feltételezhető - bár eddig nem bizonyított -, hogy a várba vezető középkori út, ahogy a jelenlegi is, ezen keresztül érte el az erősséget. Oldalain akár volt valamiféle kerítés, illetve fal, akár nem, a várba igyekvők hosszú ideig a védők teljes kontrollja alatt közlekedhettek.14 Mivel a várhegy nagyon meredek, a közvetlen oldalában nem lehetett ostromművet kialakítani. A vár belövésére alkalmas veszélyes magaslatok, ahol a távolraható tűzfegyverek felállíthatóak lennének mind legalább 350 m-re találhatóak, relatíve messze, így alkalmatlan helyszínek (3. tábla 2). A vár alatti falu sem jöhet számításba, hiszen 100 m-rel alacsonyabban fekszik, mint a vármag. A falu mai temploma - mely feltehetően a középkori egyház helyén áll, hiszen az I. katonai felmérés15 is ugyanide jelöli - lehetne esetleg optimális helyszín egy ostrommű kialakítására, hiszen 10 m-rel kiemelkedik a település térszintjéből de ez is túl messze, 360 m-re áll a magtól. Összegezve tehát a sajónémeti fővár helyzete tökéletesen védett, kivéve egy pontot, a falu mai temetőjét, mely 20-30 m-rel magasabban fekszik a faluhoz képest, egy ellaposodó, fél hektáros teraszon és csupán 230 m-re a vármagtól. Mindemellett ez a terasz takarásában, azaz holttérben van a központi vármag számára. A temető csak az elmúlt századok óta funkcionál temetőként, hiszen a kora újkor végén készült I. katonai felmérésen még a mai templomdombon ábrázolták a falu templomával együtt a cintermet, míg a kérdéses teraszon ekkor nem tűnnek fel mesterséges elemek. 1964-ben egy leletbejelentés alapján Dobosy László végzett terepbejárásokat itt, középkori kerámiákat gyűjtve a sírokból. Ezen kívül több érdekességet is feljegyzett. A helyi elbeszélések Tündér-partnak nevezik a sírkertet, a szomszédos, szőlőművelésű — mára azonban már elhanyagolt kökényes — területeket ugyanakkor Palotakertnek.16 A temető egyes részletein az 1964-es bejáráskor még hiányoznak a sírok, mert egy régebbi épületalapozás kövei miatt oda nem tudtak sírgödröt ásni. Dobosy László ennek bizonyítékaként habarcsdarabokat is gyűjtött. Az ötvenéves adat nyomán végeztünk ismét terepbejárást helyi lakosokkal. A temető déli felében valóban viszonylag sok őskori, Árpád-kori és kevés késő középkori leletet találtunk. Habarcsnyomokra ugyan nem bukkantunk, sőt a sírmentes területek nyomát sem észleltük már, de kísérőnk szerint valóban még most is szoktak találni nagyobb épületköveket sírásás közben. A várhegy lábánál elhelyezkedő falu belterületéből két pont emelkedik ki - a templom dombja és a temető terasza - így szimbolikusan megkülönböztetett szerepe lehetett ezen helyszíneknek. A temetőben talált intenzív leletsűrűsödés és az említett kövek, habarcsdarabok ugyanakkor arra utalnak, hogy a kora újkorban használaton kívüliként ábrázolt terasz, mely az újkortól kezdve temetőként funkcionált, korábban lakott volt. Topográfiai helyzetét tekintve talán nem kizárt, hogy a lelőhely egy, a falu fölé emelkedő nemesi lakóhelyet rejthet.17 Visszatérve a vár támadhatóságának kérdéskörére, megállapíthatjuk, hogy a mai temető alkalmas offenzíva indítására. A vármaghoz képest nem túl messze és nem túl mélyen fekszik. Emellett a mindenhol máshol nagyon meredek hegyoldalban egy viszonylag enyhe lejtésű platóról van szó, amin feltételezhetően egy nemesi udvarház épületcsoportja 14 A korridor erőteljes hasonlóságot mutat a cseh-morva területeken ismert, a fővártól csak részben önálló, így a német és cseh szakirodalomban vorgelagerte Befestigung-пак nevezett külső védművekhez, illetőleg azok nyaktagjaihoz. A témához lásd Kalich (Sykora 2012a: 23, 15. ábra; Sykora 2012b: 232), Libstejn-Nová Basta (Durdík-Susicky 2005:104-105,283-284), vagy Stíílky (Placek 2007: 597-598) várainak korridorjait. Azonban míg ott a külső védmű és a fővár közti biztonságos kapcsolatot tette lehetővé a keskeny, védett folyosó, addig Sajónémetiben inkább a várba beérkező út fokozottabb ellenőrzésére szolgált. 15 HTM T, XIV/20 (1783). 16 HÓM RA, 161. doboz, 337-368. szám. A feljegyzett néphagyomány szerint Hunyadi Mátyás kastélya állt a temető egykori helyén, ami alapján e földrészletet Tündér-partnak, illetve Palotának nevezték. Dobosy László ezen kívül még abból indult ki, hogy Fényes Elek helynévtárában (Fényes 1984 [1851]: 138) Ovárhegynek nevezte a várhegyet, ezért szerinte kellett lennie egy „újabb várnak”, amit a Tündér-part lelőhelyével azonosít (Dobosy 1975: 36-37). 17 Szörényi 2011: 56-57. A 13. század végétől Sajónémetiben a Bél nembéli németi Bekény család volt a birtokos; Németi előnevük alapján sejthető, hogy központjukat ebben a faluban rendezték be. 281
