Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)

IV. Várak, villák - Szörényi Gábor András: Késő középkori fa-földszerkezetes külső védművek a sajónémeti vár ásatási eredményeinek tükrében

Szörényi Gábor András: Késő középkori fa-földszerkezetes külső védművek a sajónémeti vár ásatási eredményeinek tükrében

Fa-földművek a forrásokban

A késő középkorban megszaporodó források között rábukkanhatunk faszerkezetű létesítmények nyomára is. Szerencsés körülmények között fennmaradt 16. század eleji ábrázolásokon viszonylag sok és sokféle könnyűszerkezetes védművet figyelhetünk meg. Példaként említhető a Habsburg Miksa császár életének és hadjáratainak kapcsán született számos ábrázolás, hátterükben egy-egy előretolt, vagy külső védművel: ilyen Jörg Kölderer innsbrucki udvari festő és építész 1510 körüli Festunghandschrift-je, ahol (dél-)tiroli várak előterében különböző félkör-, kör-alakú és poligonális fa-földműveket láthatunk (1. tábla 2).4 Szintén ehhez a körhöz köthető az Albrecht Altdorfer és műhelye által 1512—1515 körül készített Triumphwagen mit Städten und Schlössern című pergamen, amelyen a Miksa által elfoglalt erősségek között ágyúlőréses föld- és favédműveket is megfestettek.5

A képi ábrázolásokon túl írott források is segíthetnek a könnyűszerkezetes objektumok rekonstruálásában. Ilyenre példa a III. Frigyes, osztrák császár udvarában szolgált Michael Beheim, Buch von der Wienern című 13.000 versszakból álló krónikája. Amiért témánk szempontjából ez a mű kiemelendő, hogy krónikásunk katonai parancsnokként vezette és lejegyezte az alsó-ausztriai Scheuchenstein ostromát.6 A vár kapcsán napra pontosan rímbe szedte az eseményeket, amelyekből kiderül, hogy a védők három, a német forrásban egyébként tábornak (Tabor) nevezett külső védművel erősítették meg a fővár környezetét. Mindezek ad hoc jellegű, hirtelen emelt - tehát bizonyosan könnyűszerkezetű - létesítmények lehettek, ha mindösszesen egy nappal az ostrom előtt kezdték összeeszkábálni őket, de a jó helyválasztásnak köszönhetően az itt állomásozó 5-8 katona képes volt 14 napig megakadályozni az ostromlókat a fővár elfoglalásában. A központi vármag ostromának kezdete előtt, kényszerűségből napokat kellett eltöltenie a támadó császári seregnek az egyes táborok kifustölésével, hogy azokból ne okozzanak érzékeny veszteségeket a védők. Végül több napnyi küzdelem után, részben árulások révén, részben pedig kisebb „különleges kommandók” bevetésével tudták csak elfoglalni a védműveket és csak ekkor voltak képesek elindítani a fővár ostromát.

E képi és szöveges források mind-mind gyorsan és könnyen összeállítható, egyszerű szerkezeteket sejtetnek, melyek erőssége nem is az építőanyagukban, hanem topográfiai helyzetükben rejlik.

Ásatások Sajónémeti várában

Fa-földszerkezetű külső védművek kutatása mindezidáig zömmel legfeljebb topográfiai vizsgálatokra korlátozódott, várfelmérésekre (1. kép), amelyeket az utóbbi időben több területen is elkészített LIDAR-felvételekkel egészíthetünk ki (1. tábla 4).

Részletes adatokat szolgáltató régészeti feltárás vajmi kevés történt, a legjobban kutatott osztrák Gars am Kamp7 és a morva Msténice,8 valamint az egy-egy kutatóárkokkal vizsgált szlovákiai Ujvásár-Derenk (Ryník-Drienok),9 a stájerországi Taborkogel10 és a hazai Zagyvafő11 mellett így főleg saját kutatásunkra, Sajónémeti előretolt védművére tudunk támaszkodni.

Sajónémeti—Vár-hegyén 2011 óta folytatunk tervásatásokat. Az elmúlt három év kutatása, ami a teljes vár esetében is eddig mindösszesen 31 napnyi volt, és ennek csak egy részében vizsgáltuk a külső előretolt védművet, folyamatosan változtatta az elképzelésünket arról, hogyan is nézhetett ki egy fa-földszerkezetű, azaz könnyű vázszerkezetű elővédmű (2. tábla 1). A teljes vár több, mint 1 hektár alapterületű erősség, mely két nagyobb egységre osztható. A központi részt alkotó fővár egy „motteszerű” (ámbár geofizikai módszerekkel igazoltan nem mesterséges feltöltésű) vármag, mely mintegy 10 m-rel magasodik az azt övező körárok fölé, melynek külső oldalán sánc húzódik, annak keleti, északi és nyugati szakaszain egy-egy háromszög alakú kitüremkedő földművel. A fővártól nyugatra, 80 m-re, 18 m-rel alacsonyabban található a vár másik egysége, az írásunk témájául szolgáló elővédmű. Ezen külső védmű a fővártól ma látszólag teljesen önálló, izolált helyzetű, de a terepen vannak olyan elmosódott jelenségek, felszíni nyomok, amelyek esetleg utalhatnak valamiféle kapcsolatra a két objektum között, de ez csak további részletes ásatással bizonyítható.

4 IfRK BD, Nr. 006651, Nr. 006652, Nr. 006656.

5 Michel-Sternath 2012:227 (50. ábra).

6 Beheim 1843: 385-408.

7 Eibner 1973.

8 Nekuda 1985; Placek 2007: 411-414.

9 Bednár-Fottova 2006: 37-38.

10 Kramer 1995: 73-77.

11 Bodnár-Cabello-Simon 1993.

278