Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Szolnoki Tamás: Csabdi-Vasztélypuszta-Várdom régészeti kutatásának eredményei
Szolnoki Tamás: Csabdi-Vasztélypuszta-Várdomb régészeti kutatásának eredményei Rozgonyi Pétert és Lászlót, hogy számos más birtokkal együtt adja át az Esztergom megyei Básztélyt a Básztély nemzetség tagjainak.28 A nemzetség kihalását követően a település is eltűnik az oklevelekből, és majd csak a 18. században hallunk ismét felőle, mikor újra benépesül.29 A régészeti feltárások eredményeinek bemutatása Az első ásatási évadban, 1997-ben egyik fő cél a vár szerkezetének megismerése volt. Ezért egy 10 m hosszú és 2,5 m széles szelvénnyel vizsgálták a külső árkot (2. szelvény), illetve a két árkot elválasztó földsávot, valamint egy 3,5x1 m-es szelvénnyel a belső árkot (1. szelvény). A várbelsőt a hosszanti tengely mentén egy északkelet-délkelet irányú, 1,2 m széles és 20 m hosszú kutatóárokkal (1. kutatóárok), illetve annak déli részén egy erre merőleges, 1,6 m széles és 12 m hosszú szondával (2. kutatóárok) kutatták (2. tábla l).30 A külső árok esetében megfigyelhették, hogy mélysége a felszíntől mérve nem haladta meg a 120 cm-t, valamint alja laposodó, teknősödő formát mutatott. A felső humuszos réteget egy faszenes maradványokkal kevert réteg követte, mely alatt már az altalaj mutatkozott. A belső árok alja az árok jelenlegi felszínétől mérve 180 cm mélységben jelentkezett. A kibontást követően egyértelművé vált, hogy az árok oldalfala eredetileg meredeken lejtett, míg alja ennek is teknősödő volt. A legfelső humuszos réteg alatt egy sárga, löszös sárgásbarna réteg jelentkezett, melynek keletkezését a vár pusztulásához köthetjük. Ebben szenesedett fagerenda maradványa, paticstörmelék, valamint kerámiatöredékek jelentkeztek.31 Ez alatt a réteg alatt egy fehéres sárga, nagyon kemény réteg mutatkozott, melynek betöltődése valószínűsíthetően a vár használatával egyidős. Ebben főként kerámiatöredékek, valamint nyílhegyek fordultak elő. Ez alatt már itt is az altalaj bontakozódott ki (3. tábla 1 ).32 Épített sáncra utaló nyom ugyanakkor nem került elő, a két árok által közre fogott keskeny, az eredeti dombfelszínt jelző részt sem magasították meg az árkok kialakítása során kitermelt földdel. A mélyítés során a legfelső 4-5 cm-es humuszréteg alatt jelentkezett a 35-40 cm vastag omladékréteg,33 melyben a patics, kő, illetve tégladarabok mellett nagy számú kerámiatöredék, fémlelet, illetve állatcsont került elő.34 A felszíntől mérve 50 cm mélyen két épület agyagtapasztású padlója került elő (1. épület, 2. épület). Az északabbra elhelyezkedő 1. épület tapasztott agyagpadlójának megközelítőleg észak-dél irányú keleti oldala mellett, attól mintegy 3-4 cm-rel mélyebben, egy jól kivehető, összefüggő faszenes csík mutatkozott (3. tábla 2). E „vonal” mindkét oldalán, tehát az egykori épület „területén”, valamint azon „kívül” is nagy számban mutatkozott az építmény falának omladékával azonosítható patics, kő és téglatörmelék.35 Ettől az épületmaradványtól északra egy középkori eredetű, de az 1990-es évek elején részben bolygatott gödör került elő (2. tábla 2). Szája a felszínen szabálytalan ovális formájú volt, ahol 2x2,8 m nagyságot ért el. 1,5 m mélyebben, ahol a középkori, bolygatatlan rész kezdődött, ott lekerekített téglalap formára emlékeztető 1,9x1,2 m nagyságúvá vált. Az összesen 2 m mély gödör felső 1,5 m mély része vált a bolygatás „áldozatává”, az alsó, mintegy 50 cm azonban érintetlen maradt. Innen nagy számú kerámiatöredék került elő, illetve egy cseppdíszes üvegpohár több töredéke is (1. kép; 3. tábla 5). A bolygatottság következtében sajnos nem állapítható meg a gödör és az épület viszonya, azonban letisztított oldalfalán előtűnt az 1. számú épület alatt elhelyezkedő rétegsor.36 Eszerint az épület tapasztott padlóját mintegy 20 cm vastagságú, de sötétebb színű, szintén agyagos réteggel „alapozták meg”, mely alatt egy 40-45 cm vastagságú löszös szintkiegyenlítés37 húzódott. Ez alatt jól láthatóvá vált a domb eredeti humuszos felszínét jelző réteg, alatta pedig az altalaj (3. tábla 3). 28 MNL OL, DL 101846. 29 Degré 1981:103. 30 MNM KA, Ltsz. 17151:1. 31 Búzás Gergely szíves szóbeli közlése alapján a gerendamaradványok a várat ölelő kerítés elemei is lehettek volna. Ezt az elméletet azonban régészeti bizonyítékok nem támasztják alá, és valószínűbbnek tűnik, hogy a dombon álló épületek maradványai lehettek. 32 MNM KA, Ltsz. 17151:5-6. 33 MNM KA, Ltsz. 17151:1-2. 34 MNM KA, Ltsz. 17151: 3-5. 35 MNM KA, Ltsz. 17151: 6-7. 36 Nem bizonyítható, hogy ez a rétegsor az egész épület padlója alatt megtalálható, hiszen sehol sem mélyültek ez alá.Tehát jelenlegi tudásunk szerint csupán ezen északi részt jellemzi ez a kialakítás. 37 Valószínűleg ez az épület kialakításához köthető, és csak a szintviszonyok kiegyenlítéséről lehet szó, mely azonban csak a domb északi részét érinthette. 271
