Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Szolnoki Tamás: Csabdi-Vasztélypuszta-Várdom régészeti kutatásának eredményei
Szolnoki Tamás: Csabdi-Vasztélypuszta-Várdomb régészeti kutatásának eredményei Ezen ismeretekre építve 1998-ban két újabb, 3x6 m-es szelvényt nyitottak az 1. kutatóároktól nyugatra (3. és 4. szelvény), a 4. szelvény mellett, attól nyugatabbra pedig a 6. szelvényt, mely 4x1,5 m-es méretekkel rendelkezett. Az 5. szelvényt a domb platójától keletre nyitották, közvetlenül a vár alatt elterülő teraszon (2. tábla 1).3S A 3. és 4., valamint a 6. szelvények mélyítésekor az 1. és 2. kutatóárkokhoz hasonló, az erózió miatt délnyugat felé egyre vékonyabb rétegsort állapítottak meg a kutatók. A felső, igen vékony humuszos réteg alatt itt is az omladékréteg jelentkezett patics, kő és tégladarabok formájában, nagy számú kerámiatöredék, állatcsont, fémtárgy kíséretében. Ez alatt a két épület agyagtapasztásos padlóját már csak töredékesen sikerült megtalálni.38 39 E szelvények alapvetően a két épület alaprajzi elrendezését, szerkezetét voltak hivatottak tisztázni. Ez sajnos az erózió miatt csak részleteiben vált ismertté, de a korlátozott információk ellenére alaprajzuk így is kiszerkeszthetővé vált (2. tábla 2). Fontos megemlíteni, hogy e területeken a jelentős mennyiségű omladék mellett kerámia- és fémleletek is nagy számban előkerültek, de figyelemre méltó volt a szenesedett gerendák felszínre bukkanása is. Ezek alatt és felett egyaránt megtalálhatóak voltak a különböző termények maradványai is.40 Az 5. szelvény jelentős plusz információt nem eredményezett, hiszen semmiféle épített szerkezetet nem hozott a felszínre. Itt még a várbelsőre jellemző leletsűrűség sem volt megfigyelhető.41 A védett területen belül tehát két épület maradványai kerültek elő. Az 1. épület megközelítőleg téglalap alakú, 7x5 m-es oldalhosszúságú lehetett,42 míg a 2. épület esetében kevés információ áll a rendelkezésünkre, ezért csak igen bizonytalan módon jeleníthetjük meg (2. tábla 2).43 A nagy mennyiségű, és sokszor még a gerendázat nyomait is magán viselő44 paticsdarabok alapján ezek agyagtapasztású, boronaszerkezetes épületek lehettek,45 ahol számottevő mennyiségben előkerült kő- és tégladarabok is most még pontosan nem értelmezhető funkcióval bírtak.46 Az omladékréteg előfordulása az épületeken belül és kívül, valamint a mérhető oldalakkal rendelkező szenes gerendamaradványok felett és alatt is előkerült archeobotanikai leletek alapján az épületek többszintesek voltak. I i i i i i i i i i I 0 10 cm 1. kép: Csepp díszes üvegpohár rekonstrukciós rajza (Rajz: Szolnoki Tamás) 38 MNM KA, Ltsz. 17418: 1. Jelen tanulmányban bemutatott kutatási alaprajz nem egyezik meg a Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig című kiadvány Csabdi-Vasztélypuszta-várdomb kutatási alaprajzával (Terei et al. 2011: 165), mivel ez annak egy pontosított változata. 39 MNM KA, Ltsz. 17418: 2-3. 40 MNM KA, Ltsz. 17418: 5-6. 41 MNM KA, Ltsz. 17418: 5. 42 Ennél az épületnél az alaprajzi elrendezést a megmaradt két sarok kiszerkesztéséből lehet rekonstruálni. Az ásatás során előkerült agyagpadlót sötét barna színnel, a rekonstruálható kiterjedést keresztezett sávos poligonnal jelöltem. 43 Ebben az esetben csak az egyik oldalhosszt ismerjük, melyet barna színnel jelöltem, ez alapján viszont nem rekonstruálhatjuk biztosan alaprajzi kiterjedését. Elképzelhető alternatíva lehet, hogy az ismert adatok, illetve az 1. számú épület alapján ábrázoljuk, melyet a keresztezett sávos poligon jelöl, de ez is igen bizonytalan. Kiterjedése több irányba is változhat, ezt próbáltam érzékeltetni a ferde csíkozású területtel. Az épület alaprajzi elrendezésének megnyugtató módon való tisztázásához mindenképpen további régészeti kutatás szükséges. 44 A lenyomatok alapján a gerendák patics felöli oldala 20 cm széles, szabályos megmunkálású lehetett. 45 Az ásatók a 2. számú épület esetében alapozási árokként azonosították a feltárt árkot, mely Búzás Gergely véleménye szerint utalhat egy esetleges kőfal egykori létére. Ennek az árkon kívül nem találták bizonyítékát (in situ falmaradványok, összefüggő faldarabok nem kerültek elő). Mivel máshol nem vágták át az épületek padlóját, ezért jelenleg nem állíthatjuk, hogy ez általános lenne az épületek alapozásánál, bár nem is zárhatjuk ki. Jelenlegi ismereteink alapján az építési mód az agyagtapasztású boronaszerkezet lehetett, ugyanakkor további kutatást igényel az alapozási árok szerepének megnyugtató tisztázása. 46 A funkció kérdése esetében érdemes megemlíteni, hogy tüzelőberendezés nyomait nem találták az ásatók, ezért egy lehetséges alternatívaként a vegyes falazat használatát feltételezték. Búzás Gergely szíves szóbeli közlése alapján elképzelhetőnek tartja a Fachwerk-szerkezetet is (vesszőfonattal és agyagba rakott téglafallal kitöltött favázszerkezet), azonban ezt semmiféle régészeti bizonyítékkal nem támaszthatjuk alá. 272
