Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
IV. Várak, villák - Szolnoki Tamás: Csabdi-Vasztélypuszta-Várdom régészeti kutatásának eredményei
Szolnoki Tamás: Csabdi-Vasztélypuszta-Várdomb régészeti kutatásának eredményei hossza 11 m, szélessége 7 m. Az alap vastagsága 75 cm. A Toronyháznak hány szintje volt, nem állapítható meg, de az igen, hogy a környék vízhordta köveiből (mészkő, homokkő, tégladarabok stb.) épült. Bár itt ásatás nem volt, amely megállapíthatná ezen épület pontos korát, feltételesen épületünk a fentebb említettekhez kapcsolható”.8 A vár első felmérése 1980-ban történt meg Skerletz Iván és Dénes József jóvoltából. Érdemes megemlíteni, hogy rajzukon a kettős ároktól délre szántóföldet jeleznek ott, ahol ma erdősáv húzódik.9 1984-ben Kiss Gábor is foglalkozott a várral.10 A vár részletes felmérését Nováki Gyula, Terei György és Tolnai Gergely végezte el 1996-ban. Ezt követően régészeti ásatásra került sort 1997-ben és 1998-ban, Kulcsár Mihály és Terei György vezetésével. Ennek előzetes eredményei egy rövid cikk formájában megjelentek 1997-ben,11 majd közvetve Terei György szakdolgozatában.12 Ezt követően Fejér megye 12-14. századi várainak vizsgálata kapcsán ismét Terei György foglalkozott a várral,13 majd ugyanő Miklós Zsuzsával együtt új szempontokat felvonultató, jelentős tanulmányában taglalták ismét az erősséget.14 2011-ben, az addigi ismeretek legjelentősebb összefoglalása a Magyarország várainak topográfiája sorozat 3. köteteként megjelent Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig című munkában látott napvilágot.15 írott források Ugyan a várról írott adattal nem rendelkezünk, viszont a mellette egykor létezett településről,16 és az itt birtokos Básztély nemzetségről számos forrással bírunk. A nemzetség első ismert tagja, (I.) Rénold 1215-ben jelenik meg, mint Rynaldus de Buztech, aki később, 1247-ben Básztélyi Dénes a Katapán (Koppány) nembéliek perében tanúként szerepel.17 A nemzetség felemelkedését valószínűleg Básztélyi (II.) Rénoldnak köszönheti, aki 1270 és 1273 között lovászispán és szabolcsi ispán, 1273 és 1275 között szolgagyőri ispán, 1272 és 1276 között királyi asztalnokmesteri szerepet töltött be.18 О kapta meg 1270-ben az Abaúj vármegyei Rozgony települést, a csicsvai uradalmat, valamint más abaúji és zempléni birtokokat.19 1278-ban a dürnkruti (morvamezei) csatában helyt állt a király oldalán.20 Talán ennek is köszönhető, hogy 1289-ben a nádori tisztséget is betöltötte.21 Rénold halálát Károly János 1296-ra,22 Hatházi Gábor pedig 1291-re teszi.23 Ezt követően fiai örökölték nagyszámú birtokait, közöttük 1340-ben jött létre a birtokmegosztás.24 Ezután a források hallgatnak a nemzetség tagjairól, akik csak a 15. század első felében tűnnek fel ismét birtokperek kapcsán.25 Ekkor azonban politikai súlyukat elveszíthették, és a 15. század végén valószínűleg kihaltak. A falut először 1271-ben említi V. István oklevele, mikor a szomszédos Garmat26 földet adományozta Básztélyi (II.) Rénoldnak, mely ősi birtokukkal, Básztéllyel volt határos. Az oklevél kitér arra is, hogy ezt pedig IV. Béla idején kapta a nemzetség.27 1340-ben a fentebb már említett egyezségnek lehetünk tanúi, mikor Pál országbíró utasítja 8 A „fentebb említett” kifejezés Fonod Gyula korábbi megállapítására utal, mely szerint a vár építése az írott adatok alapján az 1240-es évek előtt történt (Fonod 1970:19). A vár általa közölt méreteit ugyanakkor nem igazolta az ásatás, amit ő alapfalaknak vélt, az valószínűleg csak omladék volt (Terei et al. 2011: 37). 9 Ez egy újabb bizonyítéka lehet annak, hogy a vár területét nem szántották. Ez az első felmérés csak kéziratban érhető el Terei Györgynél, akinek ezúton is köszönöm, hogy ezen forrást is a rendelkezésemre bocsátotta. 10 Kiss 1984:169-170. 11 Kulcsár-Terei 1997. Ez a pár oldalas ismertetés kis példányszámban jelent meg, kizárólag a helyi igényeket kielégítő népszerűsítő anyagként. 12 Terei 1998. Ezúton is köszönöm, hogy Terei György szakdolgozatát a rendelkezésemre bocsátotta. 13 Terei 2004: 536-537. 14 Miklós-Terei 2006:203-226. A tanulmány a 2004-ben megjelent, német nyelvű cikk átdolgozott, bővített kiadása (Miklós—Terei 2004:171-202). 15 Terei etal. 2011: 36-37. 16 Kulcsár Mihály és Terei György 1998-ban a vár mellett elhelyezkedő területen egy középkori település nyomait találták meg (Miklós-Terei 2006: 210), amelyet az alább tárgyalandó oklevelekben szereplő Básztély (Bozteh) faluval azonosíthatunk. 17 Györffy 1987: 226. 18 Zsoldos 2011: 55. 19 Györffy 1987:226. 20 Györffy 1987: 226. 21 Károly 1904: 423. 22 Zsoldos 2011: 23. 23 Hatházi 2010: 52. 24 MNL OL, DL 101846. 25 Erre két példa: MNL OL, DL 56783; MNL OL, DL 101864. 26 Ez valószínűleg a mai Gyarmatpusztával azonosítható, amely ma Vasztélypuszta és Gyermely között található. 27 MNL OL, DL 40107. 270
