Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Rácz Miklós: Mit keres egy régész egy barokk kolostorban?
Räcz Miklós: Mit keres egy régész egy barokk kolostorban? Műemlék - állandóság és változás A kulturális örökség védelmét és hasznosulását tárgyaló máltai egyezmény értelmében a kulturális értéket képviselő történeti épületek a régészeti lelőhelyekkel azonos szinten védendők. Az épületeken végzett beavatkozások esetében azonban esetenként annyira eltérő és sokszor nem evidens a kulturális értékek elmozdítása és pusztulása, hogy a legtöbb országban nem jött létre a beavatkozásokat kísérő kutatások hatékony szabályozása. A közkeletű értelmezés szerint egy műemléket olyannak védünk, amilyen éppen a védés időpontjában érvényes tudásunk szerint volt, és ha nagyjából olyan marad, akkor a műemlékvédelem szempontjai teljesültek is, a változtatás ellenben nem kívánatos. Az igazság ezzel szemben az, hogy a műemlék rejtett történeti dimenziói épp olyan védendők, mint a felszínen látható értékei, s a változás ma is az épület életének része kell, hogy legyen: csupán nem mindegy, hogy ez hogyan történik. A műemlékekkel való foglalkozást éppen ez teszi hallatlanul izgalmassá. A műemlékfogalom elválaszthatadan része kell, hogy legyen a megismerés és értelmezés állandó folyamata. Az építéstörténet annak azonosítása, hogy az épület milyen részekből áll össze (kiindulópontja tehát a felmérés/ leírás), s ezek a részek milyen korúak: vagyis az építéstörténet azt mutatja meg, hogyan nézett ki az egyes korszakokban az épület, s az egyes korszakokból mi létezik ma is: ez az épületek történeti megismerésének esszenciája. A kellően részletesen feltárt építéstörténet ismeretében dönthet az építtető, az építész és a hatóság arról, hogy mely elemek milyen történeti jelentőséggel bírnak, ami mérlegelésre, az értékekre vonatkozó tudatos, valódi koncepción alapuló döntésre ad lehetőséget. Az épületkutatás, épületrégészet, mint kutatási terület alapvető jellemzője az, hogy elválaszthatatlan az objektumok védett (műemléki) státuszától, tehát pusztán tudományos szempontok alapján a kutatások körét és módszereit nem lehet megközelíteni illetve körülhatárolni. A jogi státusz döntő szerephez jut abban, mely épületen, mikor kerül sor kutatásra, és abban is, hogy ott milyen kiterjedésű és milyen jellegű kutatásra van lehetőség, még inkább, mint a beépítéssel érintett régészeti lelőhelyek esetében, ugyanis az építészeti kivitelezési munkák minden szakasza külön-külön érinthet történeti épületszerkezetet vagy objektumot. E körülmények miatt a definíciók, a kutatást megnevező fogalmak gyakorlati szempontból elválaszthatatlanok a jogi szabályozási háttértől. Éppen emiatt kívánjuk kissé részletesebben bemutatni a szakterület mai kereteit, érvényesülésének módjait és lehetőségeit. Az épületrégészet, épületkutatás és módszerei A műemlék épületek kutatása megközelítésmódjában és módszereiben nagyon közel áll a középkori régészethez, amely szintén alapvetően különböző írott/képi és tárgyi forrástípusok együttes felhasználásával dolgozik.6 Az épületkutatások döntő többségére igaz, hogy három, egyaránt nélkülözhetetlen elemből áll, melyek a következők: • történeti források (illetve a rájuk vonatkozó szakirodalom) vizsgálata; • a meglevő állapot vizsgálata, dokumentálása; • a beavatkozásokat kísérő megfigyelések, illetve feltárások. E fő feladatok alá tagolódnak be azok a jogilag is definiált munkarészek, melyeket a rendeletek, előírások is ismernek, illetve amelyekkel a módszertani szakirodalom is foglalkozik. A meglevő állapot dokumentálásának fő eszközei: • épületleírás; • értékleltár (helyiségkönyv); • („alakhelyes”) épületfelmérés; • fotódokumentáció. Az épületkutatás, épületrégészet alapvetően különbözik a régészettől abban, hogy az azonosított illetve feltárt objektumok döntő többsége fizikailag a helyén marad, és a kutatás eredményeinek, eredményességének, a feltárás megtörténtének döntő szerepe van a megmaradásukban, a helyszínen való későbbi hozzáférés, megismerés módjában, lehetőségeiben. 6 A célok és módszerek jó áttekintése angol nyelven: King (ed.) 2006. Az eredmények felhasználására továbbá: Hendriks-Hoeve 2009; Rácz 2010. A kutatásokról átfogóan: Dávid 1978. A dokumentálás és rekonstrukció szempontjairól: Feld 1999. Áttekintés új szemléletmód szorgalmazásával: Haris 2004. A falkutatás gyakorlati szempontjairól: László 2005. Kísérlet az épületkutatás, épületrégészet elméleti szempontok szerinti áttekintésére: Mezős 2008. A fogalomhasználatról és szakmagyakorlásról: Fülöp 2009; Somorjay 2009. A templomok kutatásáról átfogóan: Simon 2010. 250
