Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Rácz Miklós: Mit keres egy régész egy barokk kolostorban?
Rácz Miklós: Mit keres egy régész egy barokk kolostorban? A feltárásokban - ahol az nem a kivitelezés folyamatában valósul meg - az épületek szerkezeti periódusainak kutatói - régészek, művészettörténészek - az iparművészeti illetve képzőművészeti alkotások helyszíni helyreállításának szakembereivel, a restaurátorokkal működnek együtt, akik a helyreállító munka előkészítése során a megtartandó egyedi műalkotásokon és díszítményeken végeznek rétegvizsgálatokat és készítéstechnikai kutatásokat. A meglevő állapot átfogó, részletes, elemző rajzi felmérése, melyet egy különálló kutatási módszernek nevezhetünk, elsősorban Németországban szokásos része az épületrégészetnek.7 A feltárások (jogi kifejezéssel: roncsolásos kutatás) fő elemei a következők: • festésrétegek kutatása (falakon, szerkezeteken például nyílászárók): gyakran restaurátorok által végzett feladat; • falkutatás, a falszövet feltárása és vizsgálata; • a járószintek, padlószerkezetek alatti feltárás, ásatás; • kivitelezés során a kivitelező által végzett fizikai beavatkozások nyomán a szerkezetekre, építészeti elemekre, rétegekre vonatkozó megfigyelés és dokumentálás. A műemlék épületekre vonatkozó jogszabályi háttér alapvetően változott 2012. januárjától, amikor életbe lépett az építéstörténeti kutatási dokumentáció fogalma.8 E dokumentációt az építési engedély előfeltételeként kell elkészíttetnie az építtetőnek, és része a szakirodalmi és forrásadatok összegyűjtése és rendszerezett áttekintése, az épület(rész) meglevő állapotának dokumentációja, valamint a roncsolásos kutatás, tehát az épületkutatás, épületrégészet három alapvető és — beavatkozások kapcsán - egyformán nélkülözhetetlen tartozéka. A szabályozás fő erénye egyrészt az, hogy igyekszik előzetes információszerzés felé terelni az épületek használóit és a hatóságokat, ami a megőrzés, a kutatott és feltárt objektumok megtartása szempontjából, melyre már utaltunk, alapvetően fontos, másrészt az, hogy normaszerűen írja elő adott kritériumok szerinti kutatások elvégzését minden, védett épületeket érintő beavatkozás esetén. Az épületkutatások körére 2014 eleje óta szakmagyakorlási szabályozás lépett életbe. A rendelet képzettséghez, gyakorlati időhöz illetve referenciákhoz köti a szakmagyakorlási jogosultságot.9 A kutatás és eredményei A majki konventépület forráskutatásának eredményeit röviden összefoglaltuk a fentiekben. A kivitelezést és a helyszíni kutatást megelőzően készült, ahhoz alapul szolgáló állapotrögzítő dokumentáció a Farbaky Péter által készített értékleltár és a tervezők által készített építészeti felmérés volt. Az épületben szondázó festésréteg-kutatást végeztek festőrestaurátorok, ami elsősorban a kastély periódusaira keltezhető díszítőfestéseket mutatott ki a földszint és az emelet elsősorban északkeleti helyiségeiben. A homlokzatok jelenségeinek (falazatok, vakolatok, kőszerkezetek) építéstörténeti periodizációját 2012. június-júliusban végeztük el, augusztusban a célzott feltárásokra került sor a tervezett rekonstrukció által érintett helyiségekben. A kutatások a feltételezett funkciókat illetve berendezési elemeket többségükben nem igazolták, illetve több esetben a restaurátorok által végzett célzott vakolat- és festésréteg-kutatás is kizárta azokat.10 Ezek nyomán számos ponton a tervek módosítására került sor. A homlokzati megfigyeléseket az év őszén folyamatosan végzett kivitelezés közbeni megfigyelés egészítette ki.11 A homlokzati dokumentálás és a kivitelezés közbeni megfigyelések sorozata döntő jelentőségű eredményeket hozott az épület korszakainak és átalakításainak megismerése terén, ha számos részlet vonatkozásában hiányosságok is maradtak, s az egyes periódusok összképének felrajzolása nem problémamentes (1. táblaJ.12 7 A módszert leginkább az „építész szempontú épületrégészetnek” nevezhetjük, melyet elsősorban építész képzettségű kutatók végeznek, és az ő speciális szaktudásukat adja hozzá az épületrégészethez. A német kutatási hagyományokon alapuló új módszer definiálásának igényével született tanulmány, melyre módszertani szempontból többen reflektáltak: Krähling-Halmos-Fekete J. 2006, v.ö. Fülöp 2009; Somorjay 2009. 8 393/2012 számú rendelet. 9 439/2013 számú rendelet. A szabályozás előnye, hogy a korábbiaktól eltérően képzettséghez köti az épületkutatási, épületrégészeti tevékenység gyakorlását, és lehetővé teszi a szakterületek elkülönülését, specializációját a műemlékvédelemben. 10 A festésrétegek falkutatást megelőző célzott kutatását Boromisza Péter és Nemessányi Klára restaurátorok végezték. 11 A kivitelezés közbeni megfigyelések a tervezett beavatkozások mélységével arányos előzetes kutatások nélkül így is kiéleződő konfliktusok sorát hozták a számottevő tervmódosítások elsősorban időbeli következményei miatt. A tervmódosítások jelentős tervezési többletmunkát jelentettek komoly idővonzattal, ami a kivitelezést igen hátrányosan érintette, az ilyen típusú késésekkel ugyanis a szerződés nem számolt a határidők és költségek szempontjából. 12 Az épület történetét és átalakulásait a kivitelezés során esetlegesen feltáruló részletekből rendszerezett, tervszerű kutatás nélkül megismerni jóval nehezebb, óhatatlanul jelentős hiányok maradnak a kutatás szempontjából. Az eredmények mellett jelentősek azok a tisztázatlanul maradt területek, amelyek nélkül az épület bizonyos részeinek története legalábbis egyes korszakokra továbbra is ismeretlen. 251
