Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)

III. Egyházi épületek - Héczey-Markó Ágnes - Jankovics Norbert: Apácatorna templomai

Héczey-Markó Agnes -Jankovics Norbert: Apácatorna templomai

plébános házát, 1617-ben a plébánia puszta helyét említik.4 A templomról a következő híradás 1779-ből maradt ránk, melyben a templom romos állapotban, harangja kivételével teljes felszerelésétől megfosztva szerepel. Az újjáépítésre 1785-ben került sor, ekkor Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelték fel. A barokk stílusú átépítés során - melyet az archív fényképről ismerünk5 - a templom sekrestyével bővült, felszerelését megújították. Ugyanekkor a középkori körítőfalat részben elbontották. Az 1785-ben csonkán hagyott nyugati tornyot csak 1817-ben magasították meg. 1858-ban a templomot tűzvész pusztította, berendezése és fedélszéke teljesen megsemmisült.6 A téglasisakkal épült új torony pontosan száz évig állt, az 1917-es összeomlást követően a templom állapota is gyorsan romlott, 1936-ban életveszélyessé nyilvánították és bezárták. Az épület elbontására 1940-ben került sor. Az új templom a rákövetkező két évben (Megyer-)Meyer Attila fővárosi építészmérnök tervei szerint épült fel, felszentelésére 1942-ben került sor.7 A középkori templom megmaradt részét az új templom sekrestyéjébe foglalták be, amelynek belsejét ekkor kifestették.8

A mai templom leírása (1. tábla)

Az egyhajós, nyugati középtornyos, északkeleti sarkán kisméretű sekrestyével bővített, egyenes záródású, nyeregetetős, modern stílusú teremtemplom a község szélén, kis dombon, szabadon áll. Nyugati homlokzatát a hajó szélességében, mintegy 5 m hosszan pilléres-árkádos nyitott előcsarnok bővíti. A pillérek hengeresek, hasábos, magas talapzaton emelkednek, nyugatra három, északra és délre két—két félköríves árkádot hordanak. Az előcsarnok mögött alaprajza feléig a hajóba visszahúzott hasábos torony emelkedik, nyugati homlokzatán hosszú, félköríves lezárású ablakkal. Harangszintje áttört, fémlamellás nyílásokkal, felette magas gúlasisakkal. Az északi és déli oldalhomlokzatok kialakítása hasonló: alacsony kőborítású lábazat felett tagolatlan homlokzatsíkokkal, magas, félköríves lezárású ablakokkal. A keleti homlokzat egyszerű, egyetlen, középen elhelyezett félköríves ablaka szélesebb az oldalsóknál. A szabályos tömeget az északkeleti sarkon álló sekrestye bontja meg. Hajójának alaprajza négyzetes, patkóíves apszissal zárul, keleti zárófala az apszissal a hajó északi oldalfalához képest tompaszöget zár be. Az apszison a kutatás kezdetekor semmilyen nyílás nem volt, a sekrestye megvilágítására a nyugati fal északi részén, és az északi fal közepe táján alacsonyan elhelyezett kör alakú ablakok szolgáltak. Az épületrész falkoronája a hajóéval azonos magasságú, de annak tetőgerincére merőleges helyzetű, alacsonyabb nyeregtetővel fedett, északon padlásablakos oromfallal, délen a hajó tömegével öszszesimuló oromfalindítással. A külső homlokzatokat vastag kőporos vakolat fedi a sarkokon és nyíláskereteken sárga színezéssel. A templom bejárata a torony nyugati oldalán nyílik. A toronyalj négyzetes előcsarnoka mögött a hajó nyugati ötödét hengeres pilléreken emelkedő karzat foglalja el, a karzatra az északnyugati sarokban vezet feljáró. A hajó síkmennyezetes terem, keleti ötödé, egy lépcsőn kívül minden más építészeti hangsúly, lehatárolás nélkül szentélyként funkcionál. A sekrestyébe a szentély északi oldalán nyíló hármas üvegajtó vezet. Négyzetes terének szimmetriáját bent is jól érzékelhetően a tompaszögben csatlakozó keleti zárófal töri meg. Két meredek lépcsőfokkal megemelt patkóíves keleti apszisát az indítása mögött 70 cm-rel két erős, hengeres falpillér tagolja. A falpilléreknek lábazata nincs, de széles, kissé szabálytalan és egymástól is eltérő párkányszerű trapézfejezetekkel záródnak a negyedgömb boltozat indításának magasságában. A fejezetek nyugat felé, az apszis indításáig tartó egyszerű, háromszög átmetszetű párkányban folytatódnak. A falpilléreken emelkedő ív, valamint a keleti fal és az apszis metszete közötti ív (tulajdonképpeni diadalív) kelet felé lépcsőzötten visszaugratott. A templom berendezése modern, főoltára egyszerű, klasszicizáló építészeti motívumokkal kialakított. Az oltár két oldalán egy alacsony, függőlegesen kettéfűrészelt kőoszlop darabjait építették be a keleti falba szobortartó funkcióval, felületükön vastag festéssel. Az oltár feletti, Krisztus mennybemenetelét ábrázoló színes üvegablak 1942-ben készült. A nyitott előcsarnokban, a torony két oldalán kialakított falfülkében fehérre meszelt kőszobrok állnak. A déli oldalon igen jó kvalitású, gazdagon kidolgozott, egészalakos Mária gyermekével a 18. századból, az északin egy Nepomuki Szent János. Az utóbbi feje, a lába és a kezében tartott kereszt valószínűleg kiegészítés, népies, naiv stílusban, a szobor talán szintén barokk eredetű.

4 Molnár 1942: 9.

s FK FT, Ltsz. 128281, Ltsz. 88326, Ltsz. 88327.

6 Molnár 1942:18.

7 Koppány 1991: 5 (1. jegyzet); Molnár 1942: 19.

8 A falképek készítéséről nincs írott forrásunk, a falképek az 1960-as években még látszottak. Erre fotók: FK FT, Ltsz. 128281, Ltsz. 88326, Ltsz. 88327.

236