Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Héczey-Markó Ágnes - Jankovics Norbert: Apácatorna templomai
Héczey-Markó Agnes —Jankovics Norbert: Apácatorna templomai Kutatási előzmények Az 1930-as években a templommal kapcsolatban komoly statikai problémák merültek fel, feltehetően ezért járt a helyszínen 1935-ben Lux Kálmán a Műemlékek Országos Bizottságának főépítésze. Apácatorna középkori eredetű templomát „szakértő szem” csupán ekkor látta, az épület alaprajzát és elbontott felmenő falainak kialakítását csak az általa készített manuáléról9 10 és fényképfelvételekről ismerjük (1. kép)}0 Az 1940. évi bontás alkalmával készült fényképfelvételeken11 már csak az épülő új templom és a meghagyott szentélyrész látszik. A hajó keleti oromzatát koszorúmagasságig, az északi és déli hajófalat teljesen visszabontották. A fényképeken, a délkeleti sarkon meghagyott, mintegy 1 m hosszú falcsonkon a főpárkány kialakítás már nem, csupán a szélső faltükör lépcsős tagolása figyelhető meg. Molnár István hitoktató, két évvel később megjelent, Apácatorna történetét feldolgozó munkájában a templom bontásakor tett megfigyeléseit is ismertette: a hajó bontása alkalmával a falakból ablak kőkeretének darabjai kerültek elő; a csonkán fennmaradt torony a hajóval összeépült, a szentéllyel egykorú, a hajóval azonban nem; a falak nem egységesek, hanem egymás utáni hozzátoldások.12 Az új templomba foglalt szentélyrész első alaposabb megfigyelésére 1965-ben, az 1966-ban kivitelezett helyreállítást megelőzően került sor. A szentély rossz állapotú vakolata akkor látni engedte a homlokzatot díszítő kilenc falsáv visszavésett helyét és a szintén visszavésett, egykor kiugró lábazatot. Az egyik ekkor készült fotón13 megfigyelhető az újkori vakolatfoltok alatti, csak a lizénák közötti falfelületeket borító világosabb, középkori vakolat (2. kép). A falkoronát az újkori átépítéskor újrafalazták, ezért a lizénák felső része, illetve a párkány kialakítása már nem volt megfigyelhető. A szentély délkeleti ablakának belső fele, az általunk is feltárt vasrács és fa ablakszerkezet mögött elfalazott volt. Az elfalazás foltja a belsőben, az 1940-es években készült freskón is áttűnt.14 A homlokzaton megfigyelhetőek voltak a szentély elfalazott keleti ablakának körvonalai is. Mindkét ablak könyöklője „vágott” egy-9 Koppány 1991: 11. 10 FK FT, Ltsz. 128281, Ltsz. 88326, Ltsz. 88327. 11 Az 1965. évi felvételeket Koppány Tibor bocsátotta a rendelkezésünkre, akinek ezúton is köszönjük a segítségét. 12 Molnár 1942: 16-17. 13 FK FT, Ltsz. 088326. 14 FK FT, Ltsz. 088327; FK FT,,Apácatorna”, „Apácatorna.b.”jelzésű anyag. A belső kifestésről: FK FT, Ltsz. 80904. 23 7 2. kép: Apácatorna, a sekrestye apszisa délkeletről (Forster Központ Fotótára, Koppány Tibor felvétele, 1965. Ltsz. 88326) 1. kép: Apácatorna, a templom délkeletről (Forster Központ Fotótára, Lux Kálmán felvétele(?), 1935. Ltsz. 128281)
