Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Héczey-Markó Ágnes - Jankovics Norbert: Apácatorna templomai
Héczey-Markó Ágnes - Jankovics Norbert Apácatorna templomai Bevezetés Apácatorna Veszprém megye nyugati szélén, a Somló-hegység déli lábánál, egy, a Torna patak folyása mentén fekvő kisebb kiemelkedésen helyezkedik el. A településen csak egyetlen templom található, a címben szereplő többes szám, azonban természetesen nem véletlen. A falu északi részén álló katolikus templom 1942-ben épült fel, sekrestyéje azonban magában foglalja a korábban itt állt középkori templom falait. 2012. januárjában ez utóbbi épületrész helyreállítást megelőző, szondázó jellegű falkutatását végeztek e sorok írói. Kutatásunk célja az apszis és a hozzá kapcsolódó rövid, eredeti középkori falszakaszok külső homlokzatán az archív adatok, és Koppány Tibornak, a korábbi helyreállítás során tett megfigyeléseinek, felmérésnek hitelesítése, adatainak kiegészítése volt.1 Ez a cikk elsősorban, de nem kizárólag szól Apácatorna középkori templomáról, a terjedelmi határokat, és a rendelkezésre álló információk mélységét is figyelembe véve esik szó a település barokk és modern plébániaegyházáról is. A falu és a templom története Apácatorna templomára vonatkozóan viszonylag kevés forrás áll rendelkezésünkre, ezek értelmezése pedig nem tekinthető teljesen pontosnak.2 A település név utótagja - Torna - a falu mellett folyó patakra utal, míg az előtag 19. századi tévedés eredménye, amely szerint a falu a somlóvásárhelyi apácakolostor birtoka volt.3 Torna falu első említése egy 1311-ben kelt adománylevélből ismert, melyben Kőszegi Miklós tárnokmester és öccse András, zalai ispán a falut Tomaj nembéli Rendesi Pál, Dénes és András szervienseknek adományozták. Ekkor a településen már állt a Szent Margitnak szentelt plébániatemplom. Korábban a Csák nemzetség ugodi ága birtokolta a falut, amit egy 1317-ben kelt oklevél bizonyít. Torna a 14. században a Rendesiek birtokában maradt, míg a Somlyói királyi várnagy tőlük el nem foglalta. 1374-ben ugyanis a szomszédos Vásárhelyen tartott megyegyűlés előtt Rendesi András fia Miklós azzal vádolta a Somlyói várnagyot, hogy az a falut elfoglalta tőle. Bár a vádat tanúk igazolták, a falu nem került vissza a Rendesiek birtokába, a század végétől a várhoz tartozó uradalom falvai között említették. így 1389-ben Zsigmond királytól, Somlyó tartozékaként Garai Miklós kapta adományba. Egy 1478-ban kelt, a Garaiak birtokainak nagy részét felsoroló oklevél a falu kőből épült, kőtornyos templomát a patrocinium nélkül említi. Tornát 1479-ben Kinizsi Pál kapta királyi adományba, aki 1493-ban Essegváry György Somlyói várnagynak adományozta tovább. Az Essegváryak birtokához tartozó Döbrönte várának 1580 körül keletkezett összeírásában Torna falu Szent Katalin tiszteletére szentelt egytornyú templomát és a mellette levő plébániát említik, mindkettőt romos állapotban. A patrocinium váltás oka nem ismert, elképzelhető, hogy a 16. századi adat téves. Valószínű, hogy a település a Hódoltság korában folyamatosan lakott volt, mivel pusztásodásról, vagy újratelepüléséről sincs adatunk. Az Essegváry birtoklás idején, 1601-ben a 1 Az 1960-as években végzett helyszíni szemle eredményeit először egy összefoglaló írás részeként közölte Koppány Tibor: Koppány 1967: 120. Később született meg a templomról szóló önálló cikk: Koppány 1991. 2 Az adatok forrásai: Molnár 1942; Ila-Kovacsics 1964:101; Koppány 1991. 3 Az adatot tévesen közli Ila- Kovacsics 1964, mint már arra Koppány Tibor is rámutatott (Koppány 1991: 5,3. jegyzet). 235
