Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Pap Ildikó Katalin: Középkori faragott kövek a kercaszomori református templom falában
Pap Ildikó Katalin Középkori faragott kövek a kercaszomori református templom falában Vas megye és az Őrség délnyugati részén, a szlovén határ mellett fekvő Kercaszomor hajdani kercai falurészén áll az 1788 és 1790 között épített református templom (1—2. képek). Az épület 2012-es felújításának kezdetén a templom lelkipásztora, Ozsváth Imre1 megkereste a Savaria Múzeumot azzal a kéréssel, hogy kísérjük figyelemmel a munkálatokat, amelyek során középkori kövek előkerülése várható. A templom nem áll műemléki védettség alatt, azonban írott források2 és az itt élők közösségi tudata szerint a mai egyházi épület a 18. század végén elbontott3 kercai Szent Vencel-templom építőanyagának felhasználásával épült. A Szent Vencel templom története4 A Szent Vencel vértanú tiszteletére szentelt templom mai ismereteink szerint az őrség egyik legrégebbi plébániatemploma. Az épület a református templomtól jelentős, légvonalban 1,5 km-es, szekérúton 2,5 km-es távolságra, a Kis-Kerka (Kercsica) patak5 déli oldalán magasodó dombvonulat egyik kiemelkedésén, messzelátó helyen állt (2. kép). A közelében fekvő középkori út egyik ága nyugat felé Dobrára, a másik dél felé, a Murához vezetett. A templom első írásos említését megelőzően már régóta fennállhatott, hiszen 1208-ban, Lendva föld határjárása során,6 mint első határjelet említették.7 A korai említésen kívül az épület Árpád-kor elejére tehető eredete mellett szól magányos, településen kívüli fekvése, valamint titulusa is. Szent Vencelt8 - akinek kultuszát Magyarországon csak az 1192-ben oltárra emelt új 1. kép: Kercaszomor földrajzi elhelyezkedése (Készítette: Isztin Gyula) 1 Itt szeretnék köszönetét mondani Ozsváth Imre lelkipásztornak és Rákóczy Péter építészmérnöknek a dokumentálás kezdeményezéséért és a hatékony együttműködésért, Kiss Gábornak a munkában való személyes közreműködéséért és a közlemény elkészítéséhez nyújtott segítségéért, valamint Feld Istvánnak, aki a cikk lektorálása kapcsán tett észrevételeivel és tanácsaival segítette munkámat. 2 Pataky 1990: 51. 3 Gőzön 1873: 305. 1 A Szent Vencel-templom itt vázolt története Kiss Gábor munkáján alapszik (Kiss é.n.). Ezúton is köszönöm neki, hogy a kézirat vonatkozó részét a rendelkezésemre bocsátotta. 5 A név eredetéről: Kiss-Zágorhidi 2012: 503. 6 A határjárás szövegét és térképre vitt adatait: Kiss-Zágorhidi 2006: 177,186. 7 Benczik-Feiszt 2000: 83-84; Kiss-Zágorhidi 2008a: 215; Kiss-Zágorhidi 2012: 510; Valter 2004: 49. 8 A Szent Vencel titulus és a korai határvédelem összefüggéseiről: Kiss-Zágorhidi 2008b. 227
