Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Molnár István: A középkori Szőkedencs és temploma
Molnár István: A középkori Szőkedencs és temploma 3. kép: Szőkedencs az 1. katonai felmérésen, 1783-ban (HTM T, XIV.20) Régészeti adatok Terepbejárások során többször is azonosították a középkori falu nyomait a temető körül.13 Nyilvánvalónak tűnt, hogy az új település, feltehetően a török kiűzése után, 700-800 m-re nyugatra települt újra. Ugyanakkor, az utóbbi évtizedben több helyen is középkori településnyomokat találtak. A település délkeleti, a templom felé eső részén leltek középkori kerámiát.16 A terület a templom körül elhelyezkedő teleptől csak párszáz m-re van, de úgy tűnik azzal nem ér össze. Ennél is fontosabb, hogy a mai település északnyugati határán, az M7-es autópálya építését megelőzően, középkori lelőhelyet azonosítottak, amelynek egy része a nyomvonalba esve feltárásra is került.17 Itt kora Árpád-kori és késő középkori leleteket is találtak.18 Ez a terület 2 km-re van a templomtól, így egy másik település is lehetne, ugyanakkor gyakorlatilag a mai falu mellett helyezkedik el. Hosszú ideig, legalább a 14-15. századig élő településről van szó, templomának nincs nyoma. Kérdéses a két telep, a jelenlegi település és a templom egymáshoz való viszonya. Feltételezhetjük, hogy a forrásokban több néven - Budaváridencs, Vargadencs, Sárosdencs - is feltűnő település két, kezdetben talán birtokosaik alapján elkülönülő részéről lehet szó. A templom maradványaitól 2,3 km-re nyugatra egy vár található. A Szőkedencs-Várdombként ismert lelőhelyen19 lévő várat - Sándorfi György és Nováki Gyula 1987-es felmérését is közölve - Magyar Kálmán és Nováki Gyula mutatta be Somogy megye várairól írt összefoglaló művében.20 Sajnos a vár nagy része már elpusztult. Az eredetileg hosszúkás, téglalap alakú, 20x25 m nagyságú vár nyugati és déli része van meg, máshol elbányászták. Egykor mély árok 13 HTMT, XIV.20 (1783). 14 HTM T, XXXII/50 (1861-1864). 15 Szőkedencs-Temető (FKT, KÖH46613) és Szőkedencs-Alsó-KenderföldekI. (FKT, KÖH 46615) lelőhelyek. 1973-ban Makkayjános és Racky Pál azonosította először. 16 Szőkedencs-Alsó-Kenderföldek II. (FK T, KÖH 46618). 2003-ban Marton Tibor azonosította. 17 Szőkedencs-Cölömpös-árok lelőhely (FKT, KÖH 46610). Németh Péter Gergely feltárása. 18 Németh 2006: 20-22. 19 FKT, KÖH46610. 20 Magyar-Nováki 2005:142,245. 217 A terület jelenlegi földrajzi környezete a 19. században végzett szabályozási munkákkal alakult ki. Az egykori földrajzi képre leginkább néhány régebbi térkép alapján következtethetünk. Az első katonai felmérés térképén13 a Balaton elmocsarasodó öblei még félsziget-szerűen veszik körbe a területet, a Berek nyugaton szinte a faluig ér. Az erdős területek jóval kiterjedtebbek. Egy nagy erdő látható a falutól északra, de szintén erdők találhatóak a vizes területeknél és egy széles erdősáv választja el a település határát a Csákányi határtól is. Ez lehetett az úthálózat átalakulásának ideje. Két részben párhuzamos út látszik. Egyik a temetőn keresztül megy Csákány illetve Sávoly felé, egy másik a mai falun keresztül megy Főnyedre. A régi templom mellett menő út lehet a régi országút, ez kissé arrébb tolódhatott a falu áttelepülésével. A két utat, illetve a falut és a temetőt is út köti össze, amely a temetőtől folytatódva a mocsárnál ér véget. Ez a Zsitfáig vezető út maradványa lehet, meghosszabbítva érinti a Zsitfa határában lévő kisvárat. Ekkor még állt a temetőben a templom romja (3. kép). A 2. katonai felmérés idején már közelebb áll az úthálózat a maihoz.14 15 A legfontosabb változás, hogy a csákányi út nem éri már el a temetőt, hanem - ahogy most is - bekanyarodik a faluba. A falut temetővel összekötő út még a berekig vezet. Megindult a berek szabályozása is, a mocsaras-zsombékos területek visszaszorulóban voltak. Az erdős területek is jelentősen megritkulnak, de a víz visszaszorulása miatt néhol, így a településtől délnyugatra, kissé ki is terjednek. A templom maradványai ekkor már nem látszottak.
