Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Molnár István: A középkori Szőkedencs és temploma
Molnár István: A középkori Szőkedencs és temploma 4. kép: A szőkedencsi vár alaprajza (Sándorfi György és Nováki Gyula 1987-esfelmérése, közölve Magyar—Nováki 2005:245) vette körül, ez csak északnyugaton maradt meg jó állapotban, itt 15 m széles, 3,5 m mély (4. kép). Történeti adat a várról nem ismert, jellege alapján Magyar Kálmán és Nováki Gyula középkorinak tartották. 2012-ben és 2013-ban a várban és környezetében terepbejárást, helyszíni szemlét tartottunk. Fémkeresőzés közben két szlavón báni dénárt találtunk, az egyik kopottsága miatt pontosan nem datálható, de a másik III. András (1290— 1301) idejére tehető.21 Egy II. Ottokár (1254—1276) alatt vert bécsi fillér is előkerült.22 23 24 Emellett Árpád-kori kerámiát, valamint nyílhegyeket és egy gombot találtunk (13. kép)P A legszebb lelet egy 26x28,5 mm-es, ezüstből készült ruhacsat. A hatágú, végein háromkaréj os záródású csat testét hat darab bekarcolt, öt körből álló virággal díszítették (13. kép).2A A vár legalább a 13-14. század fordulóján biztosan működött. Egy helyen kőfal nyoma is megfigyelhető. Az egykor feltehetően a berekből kiemelkedő vár és a közelében lévő település egymáshoz való viszonya egyelőre kérdéses. A vár török kori szerepéről nem tudunk, feltehetően ekkor már nem működött erősségként. A feltárás körülményei és a terület rétegződése A munkálatok megkezdése a temetőben álló 700 éves szőkedencsi hársfa megvédésére irányuló munkálatokhoz kapcsolódott. A hatalmas - 25 m magas — kislevelű hárs (Tilia cordata) a település és a környék egyik büszkesége. Közel 10-12 m átmérőjű törzse szorosan egymáshoz simuló hatalmas törzsekből áll, már 700 éve is egy anyanövényről sarjadhatott (5. kép). A település lakóinak véleményét, hogy egykor a templom mellett álhatott, a feltárás igazolta, talán nem is sokkal a templom építése után ültethették. A hársfa megóvása céljából szükségessé vált a fa gyökérzetének földdel való elfedése. A gyökerek kissé kilógnak a földből, ez is jelzi a domb lekopását, talán 1 m-rel is magasabban volt itt a középkori talajszint. A fát egy alacsony fallal vették körbe, ennek építése előtt alapot ástak, körülárkolták. A munkálatokat 2010. augusztus 17-én és 18-án megfigyeltük. Már az első nap téglamaradványok kerültek elő. Megállapítottuk, hogy a fa köré tervezett körárok valószínűleg rombolná a templom maradványait. Szükségessé vált tehát, hogy megkeressük a falakat és megállapítsuk az épület maradványainak helyzetét. Egy ásónyom mélyen leszedtük a felső, füves réteget a területről. Ekkor kirajzolódtak 21 22 23 24 21 Unger 1997: 232 (21. számú érme). 22 Az érmét Varga Máté határozta meg, segítségét ezúton is köszönöm. 23 A leletekre a mind a szövegben, mind az illusztrációknál a kaposvári múzeum középkori leltárkönyvében szereplő leltári-számokkal hivatkozom. RRM,Ltsz. 2013.18.2-4. 24 RRM, Ltsz. 2014.2.2. 218 5. kép: A 700 éves hársfa (Fotó: Molnár István)
