Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Mag Hella: Tereske temploma az Árpád-korban
Mag Hella: Tereske temploma az Árpád-korban Második periódus Az ásatási dokumentáció tanúsága szerint az előző fejezetben tárgyalt első templomot valamikor a 13—15. század során nyugati toronypárral bővítették, valamint ezzel együtt készülhettek az egykori kolostorépületek is a templom déli oldalán.63 Utóbbiak felépítése miatt a korábbi déli bejáratot vélhetően befalazták, és valamivel nyugatabbra nyitottak egy feltehetőleg bélletes portált.64 65 Az ásatások során a templomtól délre talált falmaradványok mennyisége meglehetősen csekély ahhoz, hogy az épületek kiterjedését, alaprajzát rekonstruálhassuk. E periódusra nézve ugyanakkor egy fontos képi forrás is rendelkezésre áll: egy, a Váci Püspöki és Káptalani Levéltárban őrzött 1807- es felmérési rajz, amely a nyugati tornyok lebontása előtti állapotot dokumentálja (4. кер).ьъ Ez alapján, ha részleteiben nem is, de tömegében képet alkothatunk az e periódusban kialakult nyugati homlokzatról. Megjegyzendő még, hogy a toronypár kiépítésével talán karzat kialakítása is együtt járt a hajó nyugati részén, legalábbis erre következtethetünk az említett felmérésből, és bizonyos, Pálos Frigyes által észlelt pillérmaradványokból.66 Ez a második periódusú épület a Pálos Frigyes által leírt második román kori fázissal egyezik meg, amelyet ő - elsősorban a szerinte ekkor kiépült egyenes záródású szentély miatt - a 13. századra keltezett.67 A pontos keltezés nehézsége magától értetődik, hiszen a kolostor épületei elpusztultak, a tornyokat pedig a 19. században elbontották, így csak néhány műrészlet nélküli falmaradvány szolgálhat kiindulási alapul. A fellelt dokumentációból annyi információ volt még kinyerhető, hogy a templom déli részén nyitott 6. számú kutatóárokból - meghatározatlan mélységből, illetve rétegből - Árpád-kori kerámia került elő.68 Egyéb szempontok áttekintése ezúttal is segítségünkre lehet e periódus pontosabb datálását illetően. Az előkerült kőfaragványok áttekintése után kevés darabot lehet ehhez a fázishoz rendelni. Pálos Frigyes azt írja, hogy az egykori kriptában másodlagosan befalazott kövek között egy „11. századra utaló kockafejezet és egy ehhez méretezett lábazat és oszloptest töredék is előkerült.”69 Az oszlopfőről egy archív fotót is közölt.70 E faragvány ma már nincs a templomban őrzött kövek között. Ugyanakkor ma is megtalálható egy kis méretű oszlop, amelynek fejezete igen töredékes, így pontos formájáról nem alkothatunk képet, mindenesetre egyszerű kialakítása valóban korai időszakra utal. Ezen kívül egy olyan kőfaragvány is fennmaradt, amely talán egy bélletes kapu rétegköveként értelmezhető, és amelynél a kváderhez csatlakozó oszlop átmérőjének mérete megegyezik az említett töredékes oszlopéval, így feltehető, hogy azonos szerkezethez - talán e második periódusban nyitott déli, bélletes portálhoz - tartozhattak (3. tábla 4). Az első periódusú, torony nélküli templomon nehéz meghatározni, hol helyezkedtek volna el hasonló oszlopok, azonban a második periódusban már mind a nyugati toronypáron, mind a kolostor egykori, mára elpusztult épületein, illetve a déli bélletes portál részeként is elképzelhetők. Ahogy az első periódus esetében, úgy ezen építkezésnél is érdemes az alaprajzot vizsgálat alá vonni. Az egyhajós torony nélküli templom átalakítási munkái feltehetőleg az apátság alapításával állnak összefüggésben. Noha ennek pontos idejét nem ismerjük, mégis - Rómer Flóris szavait idézve - „[ajmiről azonban hiteles adományozási levél nem szól, arról fennen tanúskodik [...] maga a néma kőalkotmány.”71 Az épületről ugyanis megállapítható, hogy az átalakítások következtében egy, a 12-13. században jellemző típusú monostortemplommá vált. Noha nem az ekkortájt 63 MNM RA, VIII. 150/1968. Ásatási rajz 2. 64 E bejárat nyomai ma nem látszanak, a műemléki helyreállítás során nem mutatták be (Pálos 2010 [2000]: 34). 65 A rajz két helyen is megjelent: Dercsényi (szerk.) 1954: 423,456. kép; Pálos 2010 [2000]: 19. 66 MNM RA, VIII. 150/1968. Jelentés 1968,3. 67 Pálos 2010 [2000]: 34. 68 Az „ásatási napló” 1967. október 10-i bejegyzése (FK.T, 25872). 69 Pálos 2010 [2000]: 42. 70 Pálos 2010 [2000]: 36. 71 Rómer Flóris a jánosi templommal kapcsolatban vetette papírra a fenti mondatot (Rómer 1875:198). 4. kép: Dummer Emmanuel felmérési rajza 1807-ből a Váci Püspöki és Káptalani Levéltárban (NMM1954:423, 456. kép) 209
