Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Mag Hella: Tereske temploma az Árpád-korban
Mag Hella: Tereske temploma az Árpád-korban mot, amelyet feltételezése szerint a 14—15. században alakítottak egyenes záródásává.51 Ugyancsak egy későbbi, 13-14. századi átépítés eredményezett furcsa, a hajónál alig hosszabb egyenes záródású szentélyt - a szintén Kozák Károly által kutatott - Kosdon.52 Hollókő-Pusztaveremdombon Gádor Judit folytatott ásatásokat 1968-ban és 1970-ben, ahol egy ismeretlen korú egyenes szentélyzáródású templomot talált.53 Ugyancsak nem ismert a kora azon épületnek, melyet Pámer Nóra kutatott az 1960-as évek végén Herencsény—Harasztipusztán.54 Érdemi információval nem rendelkezünk a középkori Társa falu templomáról sem, amelyet Verőce mellett Magyarkút-O-társa lelőhelyen Hegedűs Károly budapesti ügyvéd cserkészekkel kezdett feltárni az 1930-as években.55 Váchartyán ma is álló római katolikus templomát alaposabban még nem kutatták, de „alaprajza középkori - 13-14. századi - eredetre utal.”56 A későbbi átépítés miatt kevéssé ismert a nagybörzsönyi bányásztemplom első periódusa, de Sedlmayr Jánosné 1968 előtt végzett kutatásai során a szentélyben korábbi - 13. századinak vélt - egyenes záródásra utaló falmaradványokat talált.57 Ugyancsak 13. század véginek véli az egyedülálló alaprajzú egyházasdengelegi templom első periódusát Kozák Károly.58 Megemlítendő még két épület, amelyek a fent meghatározott területen fekszenek, és amelyek feldolgozottsága jobbnak mondható. Kemencén a jelenlegi plébániatemplom kertjében található romokat Méri István mérte fel 1948- ban, majd 1984-ben Miklós Zsuzsa tárta fel a területet.59 Egy egyenes szentélyzáródású, nyugati homlokzatán egyetlen toronnyal, északon sekrestyével rendelkező templom került elő, amely egyetlen periódusban épült - az előkerült építészeti tagozatok alapján - még a 12. században. E templom azért is érdekes, mert szentélye alatt egy kripta található, ennek kora azonban nem volt megállapítható. Egyenes záródású szentéllyel rendelkező, torony nélküli épület került elő a Bakay Kornél által 1969-1971 között ásott Ipolytölgyes-Szentmárton-dűlő lelőhelyen is, amely feltehetőleg a középkori Ságizsidód plébániatemplomával azonosítható.60 Ezt a fellelt kerámia, valamint II. Béla egy ezüstdénárja keltezi a 12. század második felére. Megfigyelhető tehát, hogy a Tereskétől nem messze fekvő egyenes szentélyzáródású templomok közül az alaposabban kutatott, jobban feldolgozott és publikált esetekben a 12. századot tekinthetjük az építés idejének. Nem tartható kizártnak, hogy a kevéssé kutatott, illetve feldolgozott esetekben is módosítható lenne a 13. századra való keltezés. A tereskei templom egy további figyelemreméltó tulajdonsága, hogy teljes egészében nagyméretű, szabályosan faragott kváderkövekből épült. Ez a nagyobb munkát igénylő, ebből kifolyólag vélhetően költségesebb építési technika a kisebb méretű, falusi környezetben épült templomainkon nem túl gyakori, ám példanélkülinek sem nevezhető. A viszonylagos épségben megmaradt, illetve helyreállított emlékek közül országos viszonylatban a felsőregmeci, bodrogolaszi, váraszói plébániatemplomok említendők, az egykori Nógrád megye területén pedig Nagybörzsöny, Репс és Jobbágyi. Több alkalommal a már elpusztult templomok esetében is sikerült megfigyelni az egykori kváderfalazat nyomait, például Cinkota, Csút - illetve Csőt -, a Pomáz melletti Nagykovácsi-puszta és Kána falu esetében. Több felsorolt épületnél valószínűsítik a 12. századi építést, de két esetben erre közvetlen bizonyítékunk is van: Bodrogolaszi esetében írott forrás,61 Kána falunál pedig az építési rétegből előkerült II. Béla-kori ezüstpénz.62 Természetesen az elmondottak csak megfontolandó szempontokat jelentenek, ezek alapján a tereskei templom első építési periódusa pontosan és teljes bizonyossággal nem keltezhető. A felsorolt példák ahhoz azonban talán elegendőek, hogy Kozák Károlynak ellentmondva azt feltételezzük: valószínűsíthető, hogy a tereskei templom legkorábbi formájában még a 13. század előtt, a 12. században épült. 51 F. Bodnár 1989. 52 Torma (szerk.) 1993:158-161,14/5. lelőhely. 53 Héjj 1976: 253. 54 Héjj 1976: 255. 55 Az 1930-as évekbeli feltárások alapján a kutatás 13. századinak véli a templomot (Torma (szerk.) 1993:242-244,20/6. lelőhely). 56 Torma (szerk.) 1993: 516-518,34/23. lelőhely. 57 Torma (szerk.) 1993: 201-203,18/7. lelőhely. 58 Kozák 1977: 368. 59 Torma (szerk.) 1993:133—138,11/6. lelőhely. “Torma (szerk.) 1993:123-127,10/15. lelőhely. 61 Feld 2004: 92. 62 Terei 2010: 82. 208
