Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)

III. Egyházi épületek - Mag Hella: Tereske temploma az Árpád-korban

Az első templom építésének idejét Kozák Károly - feltehetően egyenes záródású szentélye miatt39 - a 13. századra, Pálos Frigyes a 12. századra teszi. Az írott források áttekintése után csak annyi állítható biztosan, hogy 1219 előtt épült. Az épület keletkezési idejének pontosabb meghatározásánál néhány szempont részletesebb vizsgálata segítségünkre lehet, például a kutatás során előkerült kőfaragványok szemrevételezése. Ezek közül három faragvány (2. tábla) egyértelműen az első periódushoz sorolható: Bartholomeus sacerdos sírköve és Micus comes sírlapjának töredékei, valamint egy szentségtartó. Utóbbi egyszerű formája miatt sajnos pontosan nem keltezhető.

Bartholomeus sacerdos sírkövét (2. tábla 2) a templomtól délre eső terület kutatása során találták 1967-ben. Noha már ekkor felfedezte, valamiért úgy tűnik, csak később, 1974-ben tárta fel a kőlappal fedett sírt Kozák Károly, s benne egymás felett összesen három váz maradványait figyelte meg.40 A kutató kezdetben azon a véleményen volt, hogy eredeti helyzetében találták meg a kőlapot, később azonban ennek ellenkezőjét valószínűsítette.41 A sírkő szélein leveles indadísz, alul és felül szalagfonatos keret fut végig. A középső mező felső harmadát egy körmotívum foglalja el, alatta öt sorban a BARIhOLOMEVS SACERDOS felirat olvasható. Pálos Frigyes a kő keltezésével kapcsolatban megjegyzi, hogy motívumainak stiláris analógiái a 12. század közepére, 13. század elejére keltezhetők, mégis úgy véli, hogy a betűk gömbölyű lágysága, valamint a körmotívum szabad vonalkezelése, lendülete a reneszánsz korra utal, s a 16. század elejére helyezi a követ.42 Meggyőzőbb ugyanakkor Lővei Pál véleménye, aki szerint a faragvány a díszítőmotívumok stílusa, a felirat képe és jellege miatt a 12. század közepére, második felére tehető.43 A hazai emlékanyagban Lővei csak egyetlen további - a tereskei sírlappal közvetlen kapcsolatba nem hozható - példáját44 ismeri a hullámos leveles indadísz által kitöltött keretsáv sírkövön való alkalmazásának, de megjegyzi, hogy hasonló motívumokat fedezhetünk fel Frethericus levita münsteri, 1100 körüli sírlapján, vagy Reinhildis 1130—35 körül faragott, a vesztfáliai Riesenbeck St. Calixtus-templomában található sírkövén is.45 A tereskei sírkő feliratával kapcsolatban Lővei Pál Mályusz Elemér kutatásaira46 hivatkozva megjegyzi, hogy az elhunyt Bertalan sacerdos-ként való megnevezése arra utal, hogy egy kápolna papja lehetett.47 Figyelemre méltó, hogy ez a korai időszakból származó kőlap egy felszentelt pap sírját fedte.

A másik említett sírkő (2. tábla 1) öt töredéke az egykori kripta északi falába építve került elő a műemléki helyreállítás során. A töredékek egyikét feliratával befelé fordítva találták meg, azon a helyen, ahol ma a szintén említett, s nem eredeti helyére visszaépített kis méretű szentségház látható.48 A töredékeken a felületre vésve SEPVLCRVMMICVS CO[MI]T[I]S felirat látható. Egyéb díszítőmotívum e köveken nincsen, emiatt datálása még nehezebb feladat. Pálos Frigyes a 14. század elejére helyezi, Lővei Pál azonban - a felirat képe és jellege okán - úgy véli, hogy Bertalan papéval „közel egyidős” lehet.49

Az ásatási rajzok tanúsága szerint az első periódusból való templommal egykorú falmaradványok nem kerültek elő a déli oldalon folytatott kutatás során. Elképzelhető, hogy a kezdetben ide költöző szerzetesek lakóépületei még a föld alatt rejtőznek valamely eddig nem kutatott részen. Ugyanakkor azzal az eshetőséggel is számolni kell - gondoljunk Bertalan pap sírkövére -, hogy az épület eredetileg plébániatemplomnak épült, amelyet egy ismeretlen időpontban adományoztak a bencés szerzeteseknek. Emiatt érdemes az alaprajzból kiindulni, s a környéken található egyenes szentélyzáródású falusi plébániatemplomokat is a vizsgálat körébe vonni. Tereske hozzávetőleg 50 km-es körzetében tíz olyan egyházi épület található, amelynek története során volt egyenes záródású szentélye - vagyis e forma ezen a területen sem nevezhető szokatlannak.50 Sajnos azonban ezekről a templomokról — egy-két kivételtől eltekintve - igen kevés tudható. Tereskéhez legközelebb Tolmács fekszik, ahol a Kálváriadombon F. Bodnár Katalin tárt fel egy templo-Mag Hella: Tereske temploma az Árpád-korban

39 Kozák Károly mára már meghaladott elmélete szerint az egyenes szentélyzáródás a legkorábbi időszakra jellemző félkör- vagy patkóíves lezárású szentélyeket szorította ki a 13. században. A forma szerinte a 13. század első felében a Balaton-felvidéken alakulhatott ki, általánossá válásának idejét pedig a század közepére tette (Kozák 1965a; Kozák 1965b; Kozák 1966).

40 A sír feltárásáról dokumentáció nem fellelhető, így csupán Kozák Károly Régészeti Füzetekben megjelent rövid jelentése áll rendelkezésre (Kozák 1975: 141).

41 MNM RA, VIII. 150/1968. Ásatási jelentés 4; Kozák 1975: 141.

42 Pálos 2010 [2000]: 58.

43 Lővei 2009: 61,92.

44 Ez a darab Zalavár-Várszigetről került elő, a többi ismert, innen származó faragvánnyal együtt fehér márványból készült, s Tóth Sándor szerint 1070—1080 körűire datálható. A faragvány sajnálatos módon elveszett, így ma már csak rajzról ismert, mindenesetre mind anyagát, mind kivitelezését tekintve a tereskeinél jóval kvalitásosabb darab lehetett (Lővei 2009: 403).

45 Lővei 2009: 403.

46 Mályusz 1971:53.

47 Lővei 2009: 92.

48 Pálos 2010 [2000]: 88.

49 Pálos 2010 [2000]: 41-42; Lővei 2009: 61.

50 Az 50 km-es körzetnek nincs történelmi, művészetföldrajzi, vagy egyéb relevanciája, kijelölése teljesen önkényes, s a vizsgálat csak a mai Magyarország területén található emlékekre terjedt ki.

207