Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Mag Hella: Tereske temploma az Árpád-korban
Mag Hella: Tereske temploma az Árpád-korban 2. kép: A templom déli homlokzata (Fotó: Mordovin Maxim, 2012) Az ásatási dokumentációt tanulmányozva kétség merülhet fel a templom legkorábbi formájának Pálos Frigyesféle elképzelésével kapcsolatban. A templom hajójában végzett kutatások során ugyanis nem találták nyomát az általa feltételezett legkorábbi szentélynek, legalábbis erre utaló megjegyzést Kozák Károly jelentésében nem olvashatunk.32 Az ásatási jelentés, valamint a rajzok tanúsága alapján a hajó falában sem fedeztek fel olyan mértékű elválást, ami miatt a nyugati és a keleti falrészek különböző korát valószínűsítette volna az ásató.33 Tagadhatatlan, hogy ha figyelmesen szemléljük a homlokzatokat, nem zárhatjuk ki egyértelműen a Pálos Frigyes-féle értelmezést (2. kép). Ez esetben azonban felmerülhet annak a lehetősége is, hogy a keleti rész a korábbi, és ezt az épületet bővítették nyugat felé. E nézeten volt egyébként Rády Ferenc restaurátor, aki a templom Szent László legendáját ábrázoló falképeinek helyreállítása közben a következő megfigyeléseket tette: „a Várjelenetet kettéosztó függőleges vonaltól” nyugatra, illetve keletre a falazatot alkotó kváderek mérete eltérő - a szentély felé kisebbek, nyugat felé nagyobbak -, valamint pár fokos törés is mutatkozik a fal hossztengelyében.34 Ugyanakkor itt is szükséges megjegyezni, hogy a kutatások során nem jelentkezett semmilyen nyoma az ebben az esetben feltételezhető egykori nyugati zárófalnak. E kétségek miatt nem zárható ki, hogy létezett az első templomnak valamilyen irányba való bővítése, de ez jelenleg nem bizonyítható egyértelműen, ezért a továbbiakban az első periódusú épület alatt egy torony nélküli, a maival megegyező szélességű hajóval és egy szintén egyenes záródású, de a jelenleginél rövidebb, és a hajónál keskenyebb szentéllyel rendelkező templom értendő (1. tábla). Az e korszakból származó szentélyt a Bajoni István-féle átalakításkor - a keleti fal kivételével - elbontották, de az ásatások során 1961-62-ben előkerültek maradványai.35 Ezek alapján elmondható, hogy a korábbi szentély a maihoz hasonlóan egyenes záródású volt, ám valamivel rövidebb, s a hajónál keskenyebb, közel négyzet alaprajzú.36 37 Az épület alacsonyabb lehetett a mainál, erre a déli és északi homlokzatokon 1963-ban megkezdett falkutatás által felfedezett gerendafészkekből következtethetünk, amelyek jócskán a mai tető alatt helyezkednek el. A bejárat a déli oldalon, a hajó keleti részén található, egyszerű kiképzésű aj tó nyílás lehetett. E periódushoz sorolandó a déli oldalon talált öt félköríves lezárású ablak (3. kép),Ъ1 illetve a szentély mai, keleti ablakának előzményét jelentő, feltehetőleg a többihez hasonlóan kialakított nyílás. A templom északi oldalán a legkorábbi időszakban feltehetőleg nem volt ajtó vagy ablak, Pálos Frigyes szerint ugyanakkor az északi falon megfigyelt gerendafészkek egy egykori épületrész - talán egy ossarium - jelenlétére utalnak.38 A templomhajótól északra eddig nem zajlott régészeti kutatás, ennek hiányában az esetleges ossarium egyelőre csupán hipotézisként értékelendő. Az egykori nyugati oldalról tulajdonképpen semmit sem tudunk, tekintve, hogy e részt az 1847-1852 között végzett átalakításkor jórészt elbontották. 3. kép: Két ablaknyílás az első periódusbók a templom déli oldalán (Fotó: Mag Hella, 2011) 32 Egyetlen bizonyítéka annak, hogy talán Kozák Károly is feltételezett egy korai kisebb, félköríves záródású szentéllyel rendelkező épületet, egy, a kutató feljegyzései között található, a templom alaprajzát ábrázoló vázlatrajz (FKT, 25872). 33 MNM RA, Vili. 150/1968. Ásatási rajz 2,6. 34 Rády 1977a: 392. 35 MNM RA, VIII. 150/1968. Ásatási rajz 1,2. 36 MNM RA, VIII. 150/1968. Jelentés 1968. 37 MNM RA, Vili. 150/1968. Ásatási rajz 6. A hajó nyugati részen két ép, a keleti felén pedig további három ablak nyoma mutatkozott. Utóbbiak közül a középsőt szinte teljes egészében elpusztította az egyik gótikus, a két szélsőt pedig egy-egy újkori ablak. Pálos Frigyes szerint a két ép ablak az első-, a többi három a második román kori periódushoz tartozna (Pálos 2010 [2000]: 34). 38 Ezt Pálos Frigyes szerint az általa másodiknak nevezett román kori periódusban emelték (Pálos 2010 [2000]: 37). 206
