Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Mag Hella: Tereske temploma az Árpád-korban
A templom építéstörténetének vázlata Az ásatási dokumentáció, valamint Pálos Frigyes munkájának áttekintése és értékelése után elmondható, hogy az épületnek öt építési periódusa különíthető el teljes bizonyossággal (1. tábla)P A templom legkorábbi, első periódusában egy egyhajós, torony nélküli épület lehetett, egyenes záródású szentéllyel. Alaprajzi, illetve építéstechnikai jellegzetességei miatt felépülte a 12. század közepe tájára tehető.22 23 A következő periódusban épült a nyugati homlokzaton két, a hajó mellett elhelyezkedő torony, valamint a templomtól délre található területen ekkor emelték a kolostor épületeit (3. tábla 3). E második periódusú építkezés jó eséllyel a 12. század végén, a 13. század elején történhetett. Ezt követően úgy tűnik, sokáig nem történt olyan beavatkozás a templomon, amelynek jelentős nyoma lenne a ma álló épületen. A következő, harmadik építési szakasz Bajoni István commendatorbwgekioz köthető, tehát a 15. század végére, a 16. század elejére tehető. Ekkor jelentős átalakítások történtek: átépítették és boltozattal látták el a szentélyt, amely így elnyerte a mai, a hajóval egyező szélességű formáját, valamint ezzel összefüggésben áthelyezték a diadalívet és átformálták a nyílások rendszerét a déli oldalon. A következő, negyedik építési fázis nem sokkal ezután - talán még aló. század első felében - történhetett. Ekkor a szentély északi oldalára sekrestyét, valamint egy támpillért emeltek. A templomot ezt követően nem bővítették további épületrészekkel, csak két újabb, a szentély délkeleti sarkához illesztett támpillérrel látták el, ezek felépülte köthető az ötödik periódushoz. Kozák Károly megfigyelései szerint ezekkel egykorú volt az a bélésfal, amelyet a hajóban, illetve a szentélyben a helyreállítás során elbontottak, és amelyeken a vakolatba karcolva több, e periódust keltező évszám volt megtalálható - a legkorábbi 1619-ből. A templom újkori történetéből kiemelendő, hogy a nyugati toronypár 1847-ben kezdődött elbontását követően 1852-re alakult ki a ma is látható, egytornyos nyugati homlokzat.24 Mag Hella: Tereske temploma az Árpád-korban Az Árpád-kori építési periódusok Első periódus Jelen tanulmányban az Árpád-korra tehető első két építési fázis részletes bemutatására kerül sor. Kozák Károly ásatási dokumentációja szerint a tereskei templom első formájában egy egyhajós, a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel rendelkező, torony nélküli épület volt, melyet a 13. században emeltek. Ezt a 13-15. század során bővítették két nyugati toronnyal, valamint a tőle délre elhelyezkedő kolostorépületekkel. A legkorábbi időszak tekintetében Pálos Frigyes így nyilatkozott: „szinte első tekintetre bizonyossággal megállapítható két románkori építési korszak.”25 Pálos véleménye szerint a ma álló épület nyugati és keleti része különböző időpontban épült, melyek közül a nyugati a korábbi, a 12. századból való.26 Értelmezése szerint egy későbbi, kelet felé való bővítésnél ennek az első, egyhajós, torony nélküli templomnak a szentélye nyom nélkül megsemmisült, tehát biztos képet nem alkothatunk róla, de „feltételezhetően félkörös záródású is lehetett.”27 Pálos Frigyes szerint ezt az első templomot - vélhetőleg valamikor a 13. században - jócskán meghosszabbították, és egy, a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel látták el.28 Ugyancsak ehhez - az általa másodiknak nevezett román kori - periódushoz sorolja a nyugati toronypárt, valamint a templom hajója alatti kriptát29 (ennek építése miatt tűnhetett el nyomtalanul az első épület szentélye, véli Pálos), továbbá a kolostor templomtól délre található épületeit is.30 Az 1967-ben a templom déli oldalán végzett feltárás során fellelt falmaradványok alapján egy kis méretű kvadrumot ír le, amelynek keleti, déli és nyugati oldalán egyaránt egy 2,5 m széles folyosó futott volna körbe, és amelynek keleti szárnya emeletes lehetett.31 22 Kozák Károly az ásatásról készült rövid jelentésében nem tér ki részletesen az építési periódusokra, csak egy-két, utalásszerű megjegyzést tesz. Emiatt szem előtt tartandó, hogy amikor a Kozák-féle periodizációról esik szó, akkor ez alatt elsősorban az ásatási dokumentációs anyagban fellelhető 2. számú rajzon (FK T, 25872; MNM RA, Vili. 150/1968.) feltüntetett építési szakaszok értendők. 23 A periódusok itt megadott keltezése nem egyezik Kozák Károly elképzeléseivel, ezek már a saját kutatásaim eredményeit tükrözik (Mag 2013). 24 Chobot 1913: 62-63. 25 Pálos 2010 [2000]: 30. Pálos Frigyes véleményén van Kazareczki Noémi is (Kazareczki 2003-2004:136). 26 Pálos 2010 [2000]: 12,30-31. 27 Pálos 2010 [2000]: 31. 28 Pálos 2010 [2000]: 34. 29 Erről az épületrészről kevés biztos adat van. Pálos Frigyes a romanika korából való altemplomnak véli (Pálos 2010 [2000]: 37-42), de formája, jellege, valamint a falazatba másodlagosan beépített kétszerhornyolt boltozati bordatöredékek miatt valószínűbb, hogy egy később, legkorábban az ötödik periódusban (16-17. század fordulója táján) épült kriptáról van szó. 30 Pálos 2010 [2000]: 31,37. 31 Pálos 2010 [2000]: 37. 205
