Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)

III. Egyházi épületek - Mag Hella: Tereske temploma az Árpád-korban

Mag Hella: Tereske temploma az Árpád-korban

közvetlen közelében fekvő - birtokait.6 A 14. század végéről két írott forrás ismert: 1383-ban ugyancsak egy határjárás kapcsán írnak le egy, a monostorhoz tartozó területet,7 majd néhány évvel később, 1390-ben, Miklós tereskei apát tűnik fel egy oklevélben.8

1467-ben ismét egy tereskei apátot, Jánost említenek.9 1485-ből maradt fenn az egyetlen olyan forrás, amely az apátság templomának épületére vonatkozó információt tartalmaz, és amelyből tudható, hogy a monostort Szűz Mária tiszteletére szentelték.10 Az is kiderül, hogy ekkor Bajoni István a tereskei Szűz Mária tiszteletére szentelt monostort - amelyet commendaVUni bírt - újjáépíttette, de időközben tűz ütött ki, így további munkálatok váltak szükségessé. Egy, a váci káptalan által 1493. április 2-án kiadott oklevélben Bajoni még a monostor commendatonként szerepelt.11 Később azonban II. Ulászló a szerzetesek által elhagyott, és commendator nélküli apátságot minden tartozékával az Esztergomszigeti bencés apácáknak adományozta.12 A rendelkezést II. Gyula pápa 1508-ban erősítette meg.13 A 16. század elejével meglehetősen zavaros időszak vette kezdetét,14 majd az oszmán-török hódítás Nógrád vármegye területét is elérte, s legkésőbb 1548-ra Tereske is biztosan a hódoltságban feküdt.15 A tizenötéves háború során a területet visszafoglalták ugyan, azonban továbbra is a török fennhatóság és a folyamatos betörések voltak jellemzőek a vidékre - egészen a valamikor a 17. század utolsó évtizedeiben bekövetkezett végleges felszabadulásig.16

Régészeti kutatások Tereskén

Amint már esett róla szó, a templom a 20. század második felében megindult műemléki helyreállítás kezdetéig egy igen jellegtelen épület képét mutatta, emiatt a művészettörténeti-régészeti kutatást kevéssé érdekelte, inkább történeti munkákban találkozunk az elpusztult tereskei apátság említésével.17 Az 1950-es években - vélhetően egy földrengésnek köszönhetően - már néhány középkori részlet láthatóvá válhatott, de a templom évszázadokon át rejtőző értékei csak az 1961 nyarán kezdődött, s több mint egy évtizedig tartó műemléki helyreállítás során láttak napvilágot.18 A templom - időközben műemléki helyreállítássá váló - felújítása tehát 1961 nyarán kezdődött az akkori tereskei plébános, Pálos Frigyes irányításával. A szentélyben előkerült korábbi falmaradványok miatt az Országos Műemléki Felügyelőséget is értesítették. A hivatal 1962. márciusában a helyszínre küldte Kozák Károlyt, aki megszakításokkal ugyan, de 1974-ig kutatott itt.19 Munkájának eredményeit nem publikálta, csak rövid jelentések láttak napvilágot a Régészeti Füzetek hasábjain.20 Az ásató régésszel ellentétben az említett egykori plébános, Pálos Frigyes, 2000-ben monográfiát jelentetett meg a templomról.21

6 1255-ben az esztergomi érsek vadkerti birtokának bejárásakor említik, hogy határos a tereskei monostor (monasterij Triske), valamint Tóttereske (Tottriske) földjeivel (MES I. 422-424, Nr. 553). 1274-ben egy birtokeladási ügy kapcsán végzett határjárás említ egy, a tereskei apáttal határos erdőt - „silvam [...], ubi est commetaneus Abbas de Triske” - ugyancsak Vadkert közelében. Wenzel 1860-1874: IV. 45 (22. szám).

7 Fejér CD X/1.103 (Lili. szám). Az itt leírt terület is Vadkert és Szátok között feküdt.

8 ZsO 1.163 (1424. szám).

9 „Erre vonatkozó iratok a pozsonyi ferencrendi zárdában.” Chobot 1913: 59 (1. lábjegyzet).

10 Czaich 1903: 6.

11 Kellemesi Melczer 1890: 127 (76. szám).

12 A forrást közlő Fraknói Vilmos szerint az oklevél „1493 táján” keletkezett (Fraknói 1899: 57).

13 Váczi egyházmegye 1915-1917:1. 74.

14 A 16. század eleji birtoklástörténetről részletesen: Mag 2014: 4-5.

15 Makkal 1954: 55.

16 Makkal 1954: 60.

17 Sörös 1912: 189-190; Chobot 1913.

18 Dercsényi (szerk.) 1954: 87-88,423-424; MNM RA 308.T.IV.

19 Az ásatással és helyreállítással kapcsolatos legfontosabb dokumentumok, illetve fényképek a következő helyeken találhatóak: FKT, Ltsz. 11325, Ltsz. 25872. FK FT, 123 darab fénykép. Továbbá: MNM RA, Vili. 150/1968.

20 Kozák 1963; Kozák 1968; Kozák 1975.

21 A könyvet 2010-ben - némi kiegészítéssel - ismét kiadták, a továbbiakban erre a kiadásra fogok hivatkozni (Pálos 2010 [2000]). Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a monográfia alapját Pálos Frigyes 1981-ben, az ELTE ВТК Művészettörténeti Intézetében írt szakdolgozata jelenti (Pálos 1981), a megjelent könyvek ezzel jórészt megegyeznek, csupán képanyag tekintetében bővebbek.

204