Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Mag Hella: Tereske temploma az Árpád-korban
Mag Hella Tereske temploma az Árpád-korban Nógrád megye nyugati részén, a Cserhát vidéken fekvő Tereske község központjában egy egykori bencés apátság temploma áll (1. kép). Az épület legtöbb középkori részlete az 1960-as években megindult műemléki helyreállítás nyomán vált ismertté, ezt megelőzően Entz Géza művészettörténész is csak „egy teljesen jellegtelen templomnak” nevezte.1 Ezután több publikáció látott napvilágot, felhívva a figyelmet a templom kiemelkedő értékeire - ezek között elsősorban az északi hajófal Szent László legendáját ábrázoló falkép-ciklusa,2 s a szentély ali'antica stílusban faragott pasztofóriuma említendők. Ennek ellenére a helyreállításhoz kapcsolódó, Kozák Károly által 1962 és 1974 között végzett régészeti ásatás és falkutatás leletanyaga továbbra is feldolgozatlan, publikálatlan. Jelen tanulmány e hiányt igyekszik legalább részben pótolni: a templom építéstörténetének néhány kérdéséről esik majd szó, az Árpád-korra koncentrálva.3 A tereskei apátság és templomának története az írott források tükrében Tereske - a későbbi források által a bencés rendhez tartozónak mondott — apátságának első említése a Váradi Regestrumban található: 1219-ben a poroszlói apátot, valamint annak kegyurát a tereskei monostor apátja - „abbas de loco Triskai monasterio” - perelte.4 Ekkor tehát már egy - meg nem nevezett rendhez tartozó - monostor működött Tereskén, amelynek alapítási dátuma, illetve alapítójának személye nem ismert. A 13. század során többször is említik az apátság Vadkert5 és Szátok melletti - azaz 1. kép: A templom északnyugat felöl (Fotó: Mag Hella, 2011) 1 Idézet Pálos Frigyes nyomán. Pálos 2010 [2000]: 72 (1. lábjegyzet). 2 Ennek restaurálását Rády Ferenc végezte, aki több cikkben is megírta az általa végzett munka történetét (Rády 1974; Rády 1977a; Rády 1977b). A ciklus tágabb kontextusban való elhelyezésével, művészettörténeti értékelésével Pálos Frigyes, illetve röviden Prokopp Mária foglalkozott (Prokopp 1983; Prokopp 1987; Pálos 2010 [2000]). Jelen tanulmányban a freskók részletes ismertetésére emiatt nem kerül sor. 3 A tanulmány az ELTE ВТК Régészettudományi Intézetében történelem alapszak, régészet szakirányon 2013-ban írt szakdolgozatom egy részének átdolgozott változata (Mag 2013). A késő középkori időszakról külön tanulmány jelent meg (Mag 2014). 4 Karácsonyi—Borovszky 1903: 236 (Nr. 222). 5 A mai Érsekvadkert. 203
