Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Csoltkó Emese: Az ócsai református (egykor premontrei) templom építéstörténetének vázlata
Csoltkó Emese: Az ócsai református (egykor premontrei) templom építéstörténetének vázlata 11. kép: A Tessedik Ferenc által készített rajz (Tessedik 1833) 10-15 cm-re kialakított terrazzo padlót, szinte teljesen elpusztítva a korábbi járószintet. A terrazzo padló a szentélyekben magasabban helyezkedett el, mint a templomhajók esetében. Ekkor a templomot is kivakolták, az új vakolat az említett járószintre több helyen is ráhajlik. Ezek alapján még az sem zárható ki, hogy a gótikus pasztofórium építése is már a premontreiek utáni időszakra tehető, amikor is elkészítik a terrazzo padlót, kivakolják a templombelsőt, s talán megújítják a tetőzetet is, habár az utóbbi csak feltételezés. A sekrestyék boltozatainak javítása is talán ehhez az időszakhoz köthető. A déli sekrestye kőboltozatának nagy részén téglajavítás látszik. Ezzel szemben az északi sekrestye már teljes egészében téglaboltozattal bír. A lapos téglák utalhatnak középkori eredetre, de nem zárható ki teljes bizonyossággal a barokk kori helyreállításhoz történő kötésük sem, ugyanis a templom főpárkányának kialakításakor használtak lapos téglákat is. A templom a török hódoltság idején - a református templom A török hódoltság alatt a váci püspök Felvidékre menekült, viszont az oszmánok a falusi papokat meghagyták a helyükön.52 A helyi hagyomány szerint a törökök a templomot mecsetként használták.53 Ez a feltételezés azonban nem megalapozott. Annyi biztosnak látszik, hogy a főszentélyt valamikor a 16-17. században lemeszelték, eltüntetve a falképeket, mely cselekményt akár a helyi református híveknek is tulajdoníthatunk. Az ócsai református egyházközség az 1560-as évektől számítja a fennállását.54 A templom állapotáról beszámoló legkorábbi adat a 17. századból származik. Dwornikovich püspök 1675-ös, a reformátusoktól visszafoglalandó templomokkal kapcsolatban tett jelentésében olvasható, hogy „az ócsaiaknak van igen szép, de födetlen katolikus templomuk, 52 Varga 1997: 5. 53 Nagy K. 1935: 2; Csányi-Lux 1939. Ezt támaszthatják alá Csikesz Sándor debreceni egyetemi tanár által 1935-ben, a templom keleti oldalfalán talált, ma már nem azonosítható török írásjegyek, melyek szerinte talán varázsszavakként a gonosz szellemek távoltartására lettek volna hivatva a vallási célokra használt épületből (Csányi-Lux 1939). 54 Makkai 1958:120; Nagy E. 1958: 574. 197
