Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)

II. Településkutatás - K. Németh András: Adatok Tolna megye középkori útjainak kutatásához

К. Németh András: Adatok Tolna megye középkori útjainak kutatásához

ez a szakasza kétségtelenül középkori, a templomhoz, illetve a faluhoz vezethetett Gyönk felől. További megfigyelést tettem a templom alatti réten. A Nagy-gyönk-völgyi-patak templom alatt folyó szakasza szabályozatlan, kanyargós, viszonylag meredek falú, mély mederben folyik. A templom helyétől kissé északkeletre a rétről a patakmeder felé 15-20 m hosszú, délnyugat-északkeleti irányú, lejtős bevágás vezet. Ez feltehetőleg egy a patakon keresztül vezető út, gázló helye lehet (1. tábla 4).

Már említettem a dorogi templom (Ozora, Dorogi-dűlő) mellett 1740-ben említett utat; itt néhány további 18. századi forrást mutatok be, amelyek középkori templomok közelében utakról - kétségtelenül középkori eredetű utakról - emlékeznek meg. A pécsi egyházmegye legkorábbi, 1722-es egyházlátogatási jegyzőkönyve több ilyent is említ. Diósberény romos templomocskája a falun kívüli dombon, a Tevelre vezető út mellett, Kisszékelyé szintén a településen kívül, a nagyszékelyi út mellett állt, Tolna közelében pedig, Szekszárd irányában, a királyi út mellett egy jelentősebb templomépületet írtak le.S8 1754-ben egy tanúvallatás során az egyik tanú „a Kocsolára menő Ut mellett lévő Domboskás Helyen templom formájára épített régiség miatt elromlott kőfalakra” emlékezett,59 amely Bak falu templomával azonosítható.60

Helynevek alapján keltezhető utak

Országosan is ismert néhány olyan dűlőút, amelyeket nevük valamely történeti eseményhez kapcsol, s ez által korukra is utal (például Római út, Katonák útja). Tolna megyéből két ilyen utat mutatok be, mindkettő neve a török korból maradt ránk.

Szakcs határában egy 1822-es határjárás során említik a Csausz útját Szakcs, Szántó és Törökkoppány hármas határa közelében.61 A Pesty Frigyes-féle helynévgyűjtésben így nyilatkoztak róla: „az i [Plamurdok] és к [Grablik] alatt emlitett erdő részeken, a szomszéd Török Koppány,

Somogy megyei helység határához vezető erdei ut (nem közlekedési) elnevezése nagyon valószínű, hogy még a töröknek Magyarországom uralmának idejéből veszi eredetét”.62 Az út folytatása a szomszédos Törökkoppány délkeleti határában található, ahol a helynév ma is él, Szakcsi útnak is nevezik. A ’követ, hírnök, levélvivő’ értelmű csausz szó alapján valószínűsíthető az út hódoltságkori eredete, déli iránya alapján Pécsre vagy Szigetvárra vezethetett.63 Az út nyomvonala a helynév alapján sajnos csak nagyjából 2 km hosszan azonosítható (8. kép), majd az erdőben - ahol számos vízmosás talán egykori mélyutakra utal - több ágra szakad.

A Szászvártól nyugatra fekvő Recsef-horgos konkrét történeti eseményre utaló földrajzi név, a hagyomány szerint itt esett el egy Recsef nevű török vitéz.64 Reuter Camillo hívta fel a figyelmet, hogy a hagyomány által megőrzött török név viselője (helyes átírással Redzseb) bizonyára azonos azzal a neves bajvívóval, akit Tinódi Lantos Sebestyén említ Werbőczi Imréhnek Kászon hadával kozári mezőn viadalja című históriás énekében, amely Werbőczi 1542-es, Egyházaskozár melletti győzelmét örökíti meg.65 Szászvár a csata helyszínétől légvonalban délkeletre mintegy 6 km-re fekszik, így hitelt adhatunk a kozári ütközet török résztvevőjével kapcsolatos néveredeztetésének. A mélyútnak ma már csak az alsó szakasza létezik, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság idején beszántották a többi részét.66

8. kép: Törökkoppány, Csausz útja: az út Törökkoppány előtti szakasza

(Fotó: K. Németh András)

58 В rüsztle 1876: II. 204, III. 343-344, IV. 723.

59 Máté 2009.

60 K. Németh 2011: 149.

61 Horváth 1969:188.

62 Gaál-Kőhegyi [1977]: 301.

63 Szabó 2008:152; Sípos 2013: 265,605.

64 BMFN 1982: 167 (26/157).

65 Reuter 1966:112-113; Reuter 1969.

66 Máté Gábor közlése, 2014. január 9.

184