Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - K. Németh András: Adatok Tolna megye középkori útjainak kutatásához
К. Németh András: Adatok Tolna megye középkori útjainak kutatásához 9. kép: Simontornya, Mátyás király utca: gerendaút merőlegesen egymásra fektetett gerendái (Czövek Attila felvétek) Török kori deszkaburkolatú gerendaút Simontornya központjában A középkori utak egy sajátos csoportját képezik a vizenyős területeken lefektetett dorongutak, amelyek a talaj - nedvességnek köszönhetően fizikai valójukban is elénk tárulhatnak. Ilyenek létezhettek mocsarakban, de főként a hódoltság korában városokban is. Utóbbiakat régészeti kutatásból Gömöri János csaknem 30 évvel ezelőtti gyűjtése szerint Sopronból, Kőszegről és Győrből ismerjük, de forrásaink más, jelentősebb településeken is említenek hasonlókat.67 Mielőtt saját megfigyelésünkre térnénk, megemlítem, hogy a középkori Tolna megye területén fekvő Törökkoppányban Magyar Kálmán nemrég szintén - kétségkívül legkésőbb török kori - dorongutat dokumentált gázvezeték-fektetés során, de a falutól délnyugatra, a Koppány folyó árterében az 1980-as években, meliorizációs munkák során is dorongút maradványait figyelték meg.68 Simontornya főutcája, a Szent István király utca nyomvonalán 2012. október és november folyamán csapadékvíz-elvezető csatornát fektettek. A 18. századi ferences kolostor sarkától a Varkert utca torkolatáig Czövek Attilával mintegy 60 m hosszan, 140-180 cm mélységben, egy 80-100 cm vastag, merőlegesen egymásra fektetett gerendákból készített, valószínűleg többször megújított út maradványait figyeltük meg, a kivitelezés feszített üteme miatt azonban csupán fotódokumentáció készítésére volt lehetőségünk (9. kép). Az egyetlen, teljes hosszúságában mérhető gerenda hossza nagyjából 120 cm (10. kép). A 8-10 cm vastag, többnyire négyzetesre bárdolt (néha félbevágott), kocsányos és kocsánytalan tölgyfa gerendákból megfigyeléseink szerint legalább négyet raktak egymásra. Az utat deszkák burkolták, amelyeket facsapokkal rögzítettek a gerendákhoz, de facsapot egy esetben két gerenda között is megfigyeltünk. Az út fölötti rétegből egyetlen, biztosan régészeti korú tárgyon, egy folyatott mázas török talpas tál oldal- és aljtöredékén kívül valószínűleg kivétel nélkül a 18-19. századra keltezhető leletek kerültek elő: szürke füles korsó oldaltöredéke, tál alakú kályhaszem vörös színű peremtöredéke, patkó, kés, vascsat és ácsolatszög (11. kép). A hasonló szerkezetű győri és soproni utakat a hódoltság idején létesítették és még a 18. században is használták őket.69 Grynaeus András a legteljesebb, 131 évgyűrűsorral rendelkező minta anyagát biztosító simontornyai fa kivágási időpontjaként az 1629-es vagy az azt közvetlenül követő egy-két valamelyikét határozta meg.70 67 Gömöri 1985: 80. 68 Sípos 2013: 241,244. 69 Gömöri 1985: 75. 70 Grynaeus 2013. 185 10. kép: Simontornya, Mátyás király utca: a gerendaút egyik gerendája (Czövek Attila felvétele)
